Kertből az asztalra!
2026. március 17., kedd
2026. március 17., kedd
A tél végéhez közeledve a február végi, március eleji időszak számos lehetőséget kínál a kertészeti területen. Azzal, hogy a talaj hőmérséklete lassan növekedni kezd és a fényintenzitás is egyre növekszik megnyílik a lehetőség az első, hidegtűrő zöldségfélék elvetéséhez, termesztéséhez. A hidegtűrő korai zöldségfélék közé tartoznak a zöldborsó, sárgarépa, petrezselyem, paszternák, hónapos retek, spenót, sóska, vöröshagyma (dugványról) és egyes salátafélék (pl korai téli fejes saláta). Ezen zöldségfélék közös tulajdonságainak egyike, hogy a csírázásukat nem hátráltatja a koratavaszi alacsony talajhőmérséklet, így akár már + 4 - 6 oC-os hőmérséklet elegendő lehet számukra. Közös tulajdonságuk továbbá, hogy a jó minőségű és bő termés eléréséhez tápanyagban gazdag, jól megmunkált, előkészített talajt igényelnek. Tehát annak érdekében, hogy sikeresen és eredményesen termeszthessük ezeket a zöldségféléket elengedhetetlen a termőtalaj megfelelő előkészítése, tápanyaggal való feltöltése. Amikor a februári időszakban erre lehetőségünk nyílik (már nem fagyos a talaj, illetve rá lehet menni, azaz nem túl sáros a szóban forgó terület) el is kezdhetjük a kiválasztott terület talajának előkésztését, akár szabadföldről, akár magaságyásról vagy akár csak balkonládákról legyen szó.
A szóban forgó zöldségfélék talajigényénél általánosságban – mivel az egyes fajoknak kicsit eltérő igényei is lehetnek - elmondható, hogy szeretik a jó vízáteresztő, morzsalékos szerkezetű talajokat. Termesztésükhöz a legmegfelelőbb a középkötött, vályogos talajféleség. A talaj pH-ját nézve a legtöbb fajnál az ideális a semleges vagy enyhén savas (pH 6-7) körüli érték (lásd táblázatban). Természetesen fontos a jó tápanyag-ellátottság is, azonban a friss, nagy adagú szervestrágya vagy a túl nagy mennyiségben jelen lévő nitrogén tartalom problémákat eredményezhet egyes zöldségfélék, különösen a gyökérzöldségek esetében (gyökér elágazások pl. sárgarépa, paszternák esetében, fás vagy csípős lesz a termés pl. reteknél, zöldborsó kevés nitrogént igényel, mivel nitrogénkötő). Általánosságban az is elmondható, hogy a megfelelő méretű gyökértermés eléréshez fontos, hogy az előkészített talaj mélyebb rétegben is laza szerkezetű és kövektől mentes legyen. Ezeket a felsorolt szempontokat mindenképp vegyük figyelembe a talajmunkák során és az előkészített talaj alaptrágyázásakor.
Alaptrágyázás: Fontos az alaptrágyázás esetében megemlíteni, hogy a szóban forgó zöldségfélék többsége kloridérzékeny! A sárgarépa, petrezselyem, hagymafélék, salátafélék, spenót is kifejezetten kloridérzékeny kultúráknak számítanak, a zöldborsó és retekfélék mérsékelten kloridérzékenyek. Klorid-tartalmú műtrágya (pl. kálium-klorid /KCl/ alapú NPK, vagy kálisó) tavaszi, vetés előtti közvetlen használata ezeknél a zöldségféléknél tehát nem ajánlott, mivel esetükben a klór jelenléte lassítja a csírázást, rontja a gyökérképződést, gyengíti a korai fejlődést, amely a későbbiekben minőségromlást eredményezhet. Mit tehetünk? Alaptrágyázáskor válasszunk kloridmentes vagy csökkentett klórtartalmú NPK komplex műtrágyát (kálium tartalma kálium-szulfát /K2SO4/ eredetű)! Az ilyen termékekre egyébként jellemző a magas kéntartalom (S) is, mivel szulfát formában van jelen bennük a káliumforrás. A kén jelenléte segíti a nitrogénhasznosulást, segíti a gyökérképződést és ezáltal a korai fejlődést. Illetve különösen fontos a szerepe a későbbiekben az íz- és aromaanyagok kialakulásában (pl. hagymaféléknél a csípősség és illóolajok, reteknél a jellegzetes íz), azon túlmenően, hogy javítja a hidegtűrést és javítja a növény ellenállóképességét.
Az alábbi táblázatban az első termék (Genezis Szulfátos 11-11-18 + ME NPK) kifejezetten kloridmentes alapanyagból készül, magas kén és káliumtartalommal, valamint mikroelem kiegészítéssel. Így nyugodtan használhatjuk közvetlenül a vetés előtti talajelőkészítéskor alaptrágyaként a tavaszi időszak során is, de kloridmentes tulajdonsága akár fejtrágyaként való kijuttatását is lehetővé teszi az összes káliumigényes kertészeti kultúra esetében. A 8-15-15 + B NPK terméket, amely kalciumot és magnéziumot is tartalmaz pedig az őszi időszakban javasolt használni a tavaszi vetésre szánt területen (a klórtartalma a csapadékkal kimosódik fokozatosan a talajból amire a vetési időszak elérkezik).
A fent ajánlott mindkét Genezis NPK termék rendelkezik bór kiegészítéssel is és talajon keresztül – mivel nyom- vagy mikroelemről beszélünk - csak kis mennyiségre van szükség.
Fejtrágyázás:
Minden növény számára szükséges a kezdeti fejlődési és később az intenzív fejlődési időszakban is a nitrogén tápelem. Az alaptrágyában (NPK) lévő nitrogén hatása a két fejlődési időszak határára érve már gyengül (növény addigra felvette, talajmikróbák hasznosítják, kimosódott a csapadék/öntözés hatására stb), emiatt szükséges, hogy amire a növény igénye megnövekszik (intenzív fejlődési időszak) számára felvehető formában rendelkezésre álljon a talajban a nitrogén. Ezt fejtrágya kijuttatásával oldhatjuk meg. Erre a célra kifejezetten a GenezisGreen Max terméket javasoljuk.
A benne lévő 15,9 % N mellett, 16,1 % CaO és 11,6 % MgO-ot tartalmaz. Számos előnnyel rendelkezik, mint a csökkentett nitrogéntartalom, amely kifejezetten lehetővé teszi a korai hidegtűrő zöldségfélék és szinte minden más kertészeti kultúra számára fejtrágyaként történő felhasználásra.
A nitrogén mellett kifejezetten magas a kalcium és magnézium tartalma, amely szintén nélkülözhetetlen kertészeti zöldségek, gyümölcsök termesztésekor, ráadásul mivel ezek az elemek nagyon finomra őrölt dolomitliszttel kerülnek bele a termékbe azonnal reaktív formában állnak rendelkezésre. Azon túlmenően, hogy a növény számára azonnal felvehető még a talaj szerkezetét is javítja, jobb vízgazdálkodást eredményez és visszafordítja a talaj savanyodását egyidejűleg.
Adagolásánál mindig vegyük figyelembe az adott növényi faj, adott fejlettségi szintjéhez igazodó tápanyagigényét, a talajunk tápanyagszolgáltató képességét a kevés vagy a túlzott felhasználás elkerülése érdekében.
Zöldborsó: pillangós növény, a gyökérgümők révén maga is képes nitrogént megkötni, ezért csak mérsékelt fejtrágyázás indokolt amikor a növény eléri a 10-15 cm-et (intenzív fejlődési időszak). Ekkor célszerű, akár két kijuttatásban megosztva egy összesen 20-30 dkg/10m2 Green Maxot a tövek mellé sekélyen bedolgozni és beöntözni.
Sárgarépa: 4-6 leveles állapotban 20-30 dkg/10m2 Green Max kijuttatása javasolt, akár időben két részletben megosztva. Vigyázzunk az adagolással, mert a túl sok nitrogén elágazó gyökereket, rossz tárolhatóságot eredményezhet!
Paszternák: Hasonló a sárgarépához, 20-40 dkg/10m2 Green Max 4-6 leveles állapotban.
Hónapos retek: Rövid tenyészidejű (4-5 hét), általában nem igényel fejtrágyát (az alaptrágyában lévő nitrogén elegendő számára). Amennyiben a talajban kevés a nitrogén, akkor maximum 10-20 dkg/10m2 Green Max kijuttatása, beöntözése javasolt. A túl sok nitrogén gumórepedésen, a csípősség csökkenésén keresztül minőségromláshoz vezethet!
Petrezselyem: Palántázás után vagy 4-5 leveles állapotban két részletben célszerű összesen 25-40 dkg/10m2 Green Max kiszórása, talajba dolgozása, beöntözése.
Spenót, sóska: Összesen 25-50 dkg/10m2 Green Max időben két részletben való kijuttatása ajánlott 2-4 leveles állapottól.
Vöröshagyma: 2-3 héttel a dugványozás után célszerű 20-30 dkg/10m2 Genezis Green Max kijuttatása, sekély bedolgozása, beöntözése.
Korai téli hajtató fejes saláta: nitrogénigényes, főleg a lombfejlődéshez szükséges. Ajánlott dózis: 30-50 dkg/10m2 Green Max-et kijuttatni a palántázás után vagy 3-4 leleles állapotban.
Lombtrágyázás:
Az alaptrágyázáson és fejtrágyázáson túlmenően még van lehetőségünk a növények fejlődését, tápanyagfelvételét támogatni lombtrágya készítményekkel levélen keresztül is. A termesztési szezonban indokolt esetben, betegségek megelőzéseként vagy betegségek ellen növényvédelmi beavatkozással (permetezés) egymenetben vagy akár önmagában is hiánytünetek elkerülésére, mérséklésére alkalmazható. Használata akkor célszerű, amikor a növény már rendelkezik megfelelő levélzettel (pl. 4-6 leveles állapottól kezdődően) és képes a levélre kijuttatott tápanyagok felvételére. Elsősorban kalcium vagy mikroelemek pótlására használható, de léteznek olyan lombtrágyák is, amelyek a nitrogént, foszfort, káliumot és egyéb pl. mikroelemeket egyidejűleg biztosítják.
Ajánlott termékek a Genezis kínálatában:
Genezis Kalcidol
Genezis Pétibór Extra
https://www.genezispartner.hu/termekek-es-szolgaltatasok/mutragyak/kerteszeti-es-szantofoldi-leveltragyak/genezis-petibor-extra/
Genezis Mikromix - A-Zöldség-Dísznövény
Genezis Mikromix - A-Hüvelyes
Genezis Pétisol Foszfor és Káliumdús
Genezis Pétibór Extra
https://www.genezispartner.hu/termekek-es-szolgaltatasok/mutragyak/kerteszeti-es-szantofoldi-leveltragyak/genezis-petibor-extra/
Genezis Mikromix - A-Zöldség-Dísznövény
Genezis Mikromix - A-Hüvelyes
Genezis Pétisol Foszfor és Káliumdús
A bór (B) mikroelem szerepe a gyökérzöldségek esetében bizonyítottan kulcsfontosságú, hiánya látványos problémákat okozhat, mint a gyökér repedezése vagy üregesedése, elhalása. Emiatt különösen fontos a gyökérzöldség terményeinek minősége szempontjából. A bór nemcsak részt vesz a sejtfalak felépítésében, a merisztémák (növekedési szövet) működésében, hanem segíti a cukrok beépülését is a gyökértestbe. Hiánya esetén kisebb, ízetlenebb gyökér fejlődik! Hiánytünetei lehetnek még:
Lombtrágya formában is van lehetőségünk a mikroelemek pl. a bór pótlására (Genezis Pétibór Extra vagy Mikromix-A-Zöldség-Dísznövény lombtrágya termékekkel), ezeknek a használatára azonban már csak az első kifejlett levelek megjelenése után van lehetőségünk, azaz addig is valahogyan biztosítani kellene a fejlődő növényeink számra ezeket a kis mennyiségben szükséges, de kritikus tápelemet (pl. bór és mikroelem tartalmú NPK alaptrágya használatával).
Hidegtűrő zöldségfélék mikroelem igénye:
Zöldborsó talaj- és tápanyagigénye:
Ideális termőhelye a porózus, meszes, középkötött vályogtalaj, a meszes csernozjom és a löszhátak. A szélsőséges, sülevényes homok- és a levegőtlen agyagtalaj, valamint az extrém savanyú vagy szikes talajok kivételével mindenütt termeszthető.
Nitrogéngyűjtő, de kora tavasszal nitrogént igényel. Humuszban szegény és nitrogénhiányos talajon 20-30 dkg/10 m2 nitrogén adható magágy-készítés előtt, vagy a vetőágy-készítéssel egy menetben a talajba dolgozva. Az elővetemény szár- és gyökérmaradványainak bedolgozásakor, a lebomlás elősegítése érdekében nitrogén tartalmú komplex NPK műtrágyák használata javasolt. Amennyiben a talaj bőségesen ellátott nitrogénnel, a levegőből történő nitrogénkötés elmarad, a növény a talaj nitrogénkészletét hasznosítja.
A tapasztalatok szerint a túlzott nitrogénkínálat káros, az állomány ritkulhat, a borsó gyomosodik és csökkenhet a hüvely és mag termése. A rövid tenyészidő és az intenzív tápanyagfelvétel miatt tápanyagigényesnek minősül a foszfor, kálium és a lassan mozgó kalcium tekintetében. Kívánatos a talaj jó foszfor- és kálium- ellátottsága és az 5 %-nál magasabb mésztartalom.
További hasznos információk itt:
https://www.genezispartner.hu/novenykulturak/zoldseg-novenyek/zoldborso/
Sárgarépa, paszternák, hónapos retek talaj- és tápanyagigénye:
A mély rétegű középkötött – homokos vályog, vályog fizikai féleségű talajokon fejlődik a legjobban. Korai rövid tenyészidejű fajták termesztésre gyorsan melegedő laza szerkezetű humuszos homok és vályogtalajokon célszerű. Nehéz kötött talajokon ne termesszük, mert gyökere deformálódik, elágazik.
A cserepedésre hajlamos talajokat is kerüljük, mert az egyébként is lassú kelés még vontatottabb és bizonytalanabb lesz. Magas mésztartalmú talajokon a mikroelemek felvételével lehet gond, alacsony mésztartalom esetén pedig kalciumhiány tünetekkel kell számolni. Jó szerkezetű és jó vízgazdálkodású közepesen humuszos talajokat válasszunk a termesztéshez.
A magas humusz tartalom rontja a tárolhatóságot.
Szerves trágyát ezért közvetlenül sárgarépa alá ne adjunk, inkább csak az előveteménye alá. Közepesen tápanyag igényes növény, bár a tápanyag igény nagymértékben függ a termesztés céljától és a képződött gyökértömeg mennyiségétől. Jelentős mennyiségű kalcium mellett közepes a nitrogén és foszfor igénye, sőt ez utóbbi a legtöbb zöldség fajhoz képest gyengének is mondható. A talaj kálium ellátottságának döntő hatása van viszont a termés minőségére, színére, tárolhatóságára és betegség ellenálló képességére. A nitrogén egy bizonyos határig növeli a termés mennyiségét, de azon túl már káros is lehet, mert rontja a tárolhatóságot és nitrát felhalmozódáshoz is vezethet.
További hasznos információk itt:
https://www.genezispartner.hu/novenykulturak/zoldseg-novenyek/sargarepa/
Petrezselyem talaj- és tápanyagigénye:
Termesztésének korlátozó tényezője leginkább a talaj. Nem szereti a futóhomokot, a szikes, a köves, a sekély termőrétegű és a nagyon kötött (KA 50) talajokat. A szélsőséges talajtípusokon gyengén fejlődik, elágazik, a kötött talajokon pedig a betakarítása nehéz. A laza, meszes talajokat kedveli. A kémhatást illetően a közömbös és a gyengén lúgos talajok növénye.
A pH 6 alatti talajt már meszezni kell. A legnagyobb hozamot mély rétegű, humuszban gazdag talajokon várhatjuk.
Tápanyagigénye nitrogénből és foszforból közepes, káliumból nagy, éppúgy, mint a többi gyökérfélének.
További hasznos információk itt:
https://www.genezispartner.hu/novenykulturak/zoldseg-novenyek/petrezselyem-2/
Spenót, sóska talaj- és tápanyagigénye:
Mindkét levélzöldség vethető a kora tavaszi időszakban, azonban talaj- és tápanyagigényük eltér kissé egymástól.
Spenót: A középkötött, jó vízáteresztő, humuszban gazdag talajokat kedveli. A savanyú és tömörödött talajokon nehezen termeszthető. Sekély gyökérzete miatt érzékeny a talaj felső rétegének kiszáradására.
Tápanyagigényére jellemző a közepesen nagy nitrogénigény, illetve a jó levélminőséghez szükséges a kálium jelenléte is (utóbbit az alaptrágyával biztosíthatjuk, pl. Genezis NPK 11-11-18 + S + ME vagy Genezis NPK 8-15-15 + B). A gyors növekedési fázisban van leginkább szüksége a nitrogénra, ilyenkor fejtrágyázással (pl. Genezis Green Max) biztosíthatjuk számára a szükséges tápanyagokat.
Sóska: A talajra kevésbé igényes, mint a spenót, de általánosságban elmondható, hogy kedveli a középkötött, jó vízellátású talajokat. Enyhén savanyú talajban is jól fejlődik, viszont fontos számára a mélyebb, jól előkészített termőrétegű talaj.
Közepesen tápanyagigényes, a nitrogén jelenlétére a levélhozam fokozásával reagál. Mivel évelő növény és akár több évig is ugyanazon a területen termesztik, így évről-évre teljes körű tápanyagpótlás szükséges.
Javasolt technológia: Vetés előtti talajelőkészítéskor alaptrágyázás foszfor és káliumtartalmú NPK termékekkel.
Intenzív növekedési időszakban fejtrágyázás (akár időben kétszer is megosztva) szükséges nitrogén műtrágyával pl. Genezis Green Max.
Lombtrágyázás növényvédelmi beavatkozáskor, (rovar vagy gomba elleni védelem) 4-6 leveles kortól mikroelem pótlásra (pl. Fe, B a Genezis Mikromix-A Zöldség-Dísznövény vagy a Mikromix-A-Szőlő-Gyümölcs).
Vöröshagyma talaj- és tápanyagigénye:
A középkötött mezőségi és öntés talajokon fejlődnek a legjobban. A dughagymáról szaporított vöröshagyma a gyengébb szerkezetű talajokon is jól fejlődik. Magról vetett vöröshagymával csak jó szerkezetű talajon érdemes foglalkozni, ahol a talaj cserepesedésre és tömörödésre kevésbé hajlamos és jó minőségű magágy készíthető. Gyökérzetük nem hatol mélyre (15-20 cm) ezért nem igényelnek mélyen művelt talajt.
Közepesen meszes semleges kémhatású, pangó víztől mentes és szikesedésre nem hajlamos talajokon termesszük. Kötöttebb vályogtalajokon magasabb szárazanyag tartalmú és jobban tárolható vöröshagyma fejlődik. Homoktalajokon a gyorsabb növekedésű, nagy víztartalmú primőr árukat termesszük. Nem igényli a közvetlen szerves trágyát, trágyázott növény után vessük.
Közepesen tápanyag igényes növények, de a tápanyag igény itt is függ a termesztés céljától. A termés mennyiségét alapvetően a nitrogén mennyisége határozza meg. A termés minőségét, annak cukor és vitamin tartalmát (beltartalmi értékeket), a növény szárazság és hidegtűrő képességét, valamint a termés fagyállóságát, tárolhatóságát a rendelkezésre álló kálium mennyisége határozza meg. Az intenzív technológiák terjedésével a tápanyag ellátás szerepe is felértékelődik. A tápanyag ellátást alapvetően műtrágyára alapozzuk.
Tápanyagigénye a kalászosokéhoz hasonló. Gyökerei sekélyen jutnak csak le a talajba, ezért az alaptrágyánkat is célszerűen a felső 10-15 cm-es talajrétegbe bedolgozni. A kora tavaszi hideg időben a vontatott kelésen, elhúzódó fejlődési időszakon akár starter készítményekkel is javíthatunk (pl. Genezis Gold NP Starter mikrogranulátum használatával). Március végével, áprilisban, amikor már kifejlődött megfelelő levélzet, zöldtömeg, akkor növényvédelmi kezeléssel támogathatjuk a fejlődését lombtrágya használattal (pl. kalcium pótlásra - amely fontos a jó tárolhatóság miatt – a Genezis Kalcidol lombtrágya vagy aminosavas, biostimulátor pl. Genezis Kalászos BS). Az első fejtrágyázás ideje az intenzív növekedési fázisban, kb. 6 leveles fázisban történik. Ilyenkor igényli a hagyma a nitrogént. A második fejtrágyázást kb. június közepére célszerű időzíteni, amikor a „fejesedési” szakaszhoz ér a hagyma, ekkor a nagyobb és jobb minőségű hagymafejek képződése érdekében magas kálium és alacsonyabb foszfor tartalmú műtrágyát válasszunk, pl. a Genezis kloridmentes 11-11-18 + S + ME NPK terméket. Későbbiekben növényvédelmi kezeléseknél, pl. gombaölő kezeléskor újabb kalcium tartalmú lombtrágya kiegészítéssel biztosíthatjuk a szükséges kalcium forrást (Genezis Kalcidol vagy Kalcinol lombtrágyával).
További hasznos információk itt:
https://www.genezispartner.hu/novenykulturak/zoldseg-novenyek/hagymafelek/
Korai téli hajtató salátafajták talaj- és tápanyagigénye:
További hasznos információk itt:
https://www.genezispartner.hu/novenykulturak/zoldseg-novenyek/fejes-salata/