Melyik nitrogén műtrágyát és milyen dózisban használjam?
2025. December 4., Thursday
2025. December 4., Thursday
A január tökéletes időpont arra, hogy megtervezzük az őszi vetések fejtrágyázását. Ahogyan az összes többi hatóanyag kijuttatása előtt, a nitrogén esetében is ugyanazt a négy szempontot kell figyelembe venni. Vagyis:
A nitrogéndózist számos tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a növényfaj, a tervezett hozam, a vállalt kötelezettségek (pl. nitrátrendelet előírásai). A búza és a repce 8, illetve 4 t/ha hozam esetén 216, illetve 220 kg/ha nitrogént vesz fel a talajból, melynek nagy részét fejtrágyázással kell pótolni!
A megfelelő tápelemarányok biztosítása - mivel nem a foszforra és a káliumra gondolunk, hiszen azt alaptrágyával ősszel már kijuttattuk - kicsit érdekesen hangozhat. A nitrogénműtrágyázás nem csak a nitrogén kijuttatásáról szól? NEM. A nitrogén érvényesülése - hatása a hozamra és a beltartalomra - függ más tápelemektől is. A Liebig elmélet szerint ugyanis mindig a minimumban lévő tápelem határozza meg a hozamot. A nitrogén, a foszfor és a kálium után a növények (fajtól függően) a legnagyobb mennyiségben kalciumot, magnéziumot és ként vesznek fel a talajból. Ez utóbbi három elemet többféleképp is pótolhatjuk. Részben kompaktált NPK műtrágyákkal, melyek összetételtől függően tartalmaznak több-kevesebb kalciumot, magnéziumot és ként. Részben pedig Pétisóval, GreenMax-al, Pétisó+S-el vagy Pétisó-S Max-al. És ezzel el is jutottunk a termék kiválasztásához. Összetételük alapján látható (1. táblázat), hogy mindegyik készítmény tartalmaz három makroelemet.
A Pétisó és a GreenMax, jelentős mennyiségű dolomit-tartalmának köszönhetően, alkalmas a nitrogén, a kalcium és a magnézium egyidejű pótlására. Bár a gyártásuk során felhasznált alapanyagok azonosak, mindkettőt a hazai viszonyokra fejlesztették ki, mégis különböző célokra (persze van átfedés is) használhatók. A Pétisóval a nitrogén mellett kisebb mennyiségben tudunk pótolni kalciumot és magnéziumot, valamint stabilizálhatjuk a talaj kémhatását (pH-értékét), hiszen ez a műtrágya nem savanyítja a talajt, magas dolomittartalmának (228 kg/t) köszönhetően. Éppen ezért bármilyen talajra kiváló megoldás, az extrém savanyú talajok kivételével. A GreenMax ugyancsak alkalmas a nitrogén, a kalcium és magnézium egyidejű pótlására, azonban kifejezetten savanyú vagy kalcium és magnézium hiányos talajokon, nagyobb kalcium és magnézium igényű kultúrák termesztésekor verhetetlen. Hektáronként 1 t dózisa (159 kg N/ha) 161 kg kalcium (CaO-ban kifejezve) és 116 kg magnézium (MgO-ban kifejezve) kijuttatását jelenti, felér egy 300 kg/ha dózisú mésztrágyázással. Így használata univerzális. Javítja a savanyú talajok kémhatását (emeli a pH-t), illetve kalciummal és magnéziummal is ellátja a növényt. Ez utóbbi hatása révén semleges vagy gyengén lúgos talajon is indokolja használatát nagyobb kalcium és magnézium igényű kultúrák, illetve alacsony felvehető kalcium és magnézium tartalmú talajokon. A Pétisóban és a GreenMax-ban lévő dolomit úgynevezett reaktív dolomit. Ez azt jelenti, hogy előnyös hatását fokozza a borzasztóan finom szemcsemérete. A gyártás során a dolomitot ugyanis 40 µm alatti átlagos szemcseméretűre őröljük, ami fokozza előnyös hatását. Így a talaj kolloidjaihoz kötött egyéb tápelemek (például kálium, cink, stb) egy részét is képes gyorsan felszabadítani, a növény számára felvehetővé tenni. Persze azt is érdemes megemlíteni, hogy a kalcium és a kalcium-karbonát (a dolomitban is karbonát formában van a kalcium) kötőanyagként szolgál az aggregátumképződés során, és a legtermékenyebb talajainkban lévő jó minőségű humusz kalciummal van telítve. Tehát előnyös a talaj szerkezetének kialakításában, a tápanyag-gazdálkodásban és a talaj hő- és vízháztartásának szabályozásában.
A Pétisó+S és a Pétisó-S Max egyetlen műtrágya formájában tartalmazza a nitrogént, a kalciumot és a ként. A kén létfontosságú a növény számára. Segít az ellenálló-képesség kialakításában, a szárszilárdságban, a télállóságban, a fehérje- és olaj szintézisben, és javítja a nitrogén hasznosulás hatásfokát. Korábban a kéntartalmú műtrágyáik kifejezetten az olajos növények műtrágyái voltak. Azonban a 2000-es évek eleje óta egyre inkább megjelennek a kénhiány tünetei a nem kénigényes kultúrákban is. Ezt fokozza, hogy homok, homokos vályog fizikai féleségű talajokon a nagy mennyiségű, őszi-téli csapadék a ként a gyökérzóna alá mossa, így a kén átmenetileg (kora tavasszal) nem lesz elérhető a növény számára (időszakos kénhiány). Ha ekkor a nitrogén mellé a növény nem kap ként, akkor az csak fokozza a már kialakult kénhiányt. A növény számára kívánatos nitrogén/kén arány általában 11-16/1. Ha ez nincs meg, akkor csökken vagy akár el is maradhat a fehérje és olajszintézis, a növény ellenálló-képessége lényegesen csökken.
Azok számára, akik elkötelezettek a folyékony technológia iránt a megoldást a Nitrosol jelentheti. Nitrogén-tartalma 30%, azaz 100 kg-ban van 30 kg nitrogén. Valódi oldat, nincsenek benne lebegő részek, nem ülepszik ki. Egyenletesen kijuttatható. Karbamid-ammónium-nitrát oldatként tartalmazza mindhárom nitrogénformát; ami-N, ammónium-N, nitrát-N. A Nitrosolnak több változata is létezik, így a Nitrosol 30+Zn+Cu, ami főleg kalászosok vagy cinkhiányos területen termesztett repce számára ideális, illetve a ként is tartalmazó kénes Nitrosolok, mint a 16-6; 20-4 vagy a 27-3. Ezek sorrendben 16, 20 és 27% nitrogént, illetve 6; 4 és 3% ként (kén-trioxidban kifejezve: 15; 10; 7,5%) tartalmaznak.
A nitrogén műtrágyák javasolt kijuttatási idejéről (időzítés), technológiájáról a következő cikkünkben lesz szó.