Mit üzen a növény?

Tipikus tápanyaghiány-tünetek zöldség-, gyümölcs- és szőlőkultúrákban

A tápanyaghiány gyakran először a leveleken, a hajtáscsúcson vagy a termésen válik láthatóvá. A tünetek gyors felismerése segítheti a beavatkozást, de a vizuális diagnózis önmagában gyakran nem elég bizonyíték: a vízellátás, a talaj pH-ja, a gyökérzóna állapota és az ionantagonizmusok is okozhatnak „látszólagos” hiányt. A biztos döntéshez talaj- és lehetőség szerint levélvizsgálat javasolt.

Gyakori hiánytünetek kultúránként

Zöldségfélék

Ca hiányából származó csúcs-és kocsányrothadás paprikában

Gyümölcsök

Attól függően, hogy mekkora a tápelem-tartalom hiánya vagy éppen annak túlzott mennyisége egy adott növényben, több hiány/toxicitás tünet tartományt különböztethetünk meg. A szemmel még kevésbé érzékelhető tartományokban (pl. látens hiány) már hatással lesz a növény későbbi életére, termésképzésére és termésének minőségére is a fennálló vagy a későbbiekben súlyosbodó tápanyaghiány.

Szőlő

Kultúra	Elem	Jellemző tünet / megjegyzés
Szőlő	B	Gyenge virágtermékenyülés és kötődés, sok apró fejletlen bogyó. A „madárkás” fürt egyik lehetséges oka, de nem kizárólag a bórhiány eredménye.
	Mg	Idősebb leveleken érközi klorózis; fehér fajtáknál sárgás, kékszőlőknél vöröses elszíneződés.
	Zn	Kis levelek, rövid ízközök, torz fejlődés, gyenge kötődés és egyenetlen bogyóméret.

Bő terméskötődés esetén a megnövekedett tápanyagigény gyakran okoz hiánytüneteket

Néhány különösen jellegzetes példa

A hiánytünetek között vannak olyanok, amelyek már szinte „tankönyvi” jellegűek. Ilyen a paradicsom, paprika és padlizsán csúcsrothadása kalciumellátási zavar esetén; a saláta tipburnje; a csemegekukorica cinkhiányos hosszanti csíkozottsága; a citrusfélék fiatal levelein megjelenő vashiányos érközi klorózis; vagy a szőlő kötődési zavara bór- és cinkellátási problémáknál. Ezek jó támpontok, de a hasonló tünetet okozó környezeti és növényvédelmi tényezőket mindig ki kell zárni. A tünet mögött nem mindig a talaj alacsony vagy elégtelen tápelemtartalma áll (abszolút hiány), bizonyos esetekben az adott tápelem ott van a talajban, de a növény valamilyen oknál fogva nem tudja felvenni és hasznosítani (relatív hiány).

Tipikus érközi vas-klorózis citromon

Magnézium hiány paprika leveleken egyoldalú káliumtrágyázás hatására

Mit árul el a tünet helye és formája?

Nitrogén (N): az egész állomány fakóbbá válhat, a sárgulás jellemzően az idősebb leveleken indul, a növekedés visszafogott.
Foszfor (P): lassú fejlődés, sötétzöld, esetenként lilás-vöröses (antociános) elszíneződés; hideg talajban átmeneti felvételi zavar is okozhat foszforhiányos állapotot.
Kálium (K): az idősebb levelek szélén klorózis, majd barnuló „perzselés”; romolhat a vízháztartás és a termésminőség.
Magnézium (Mg): tipikusan az idősebb leveleken jelentkező érközi klorózis, mert a Mg a növényen belül viszonylag mobil.
Kalcium (Ca): elsősorban a fiatal, gyorsan növő szövetek károsodnak. Termésben csúcsrothadás, levélben tipburn vagy hajtáscsúcs-elhalás jelenhet meg.
Bór (B): a tenyészőcsúcs, virágzás, termékenyülés és a fiatal szövetek érzékenyek; repedezés, torzulás, gyenge kötődés és belső barnulás is kialakulhat.
Vas (Fe): a fiatal leveleken erős érközi klorózis jelenik meg, az erek sokáig zöldek maradnak. Meszes, lúgos közegben gyakran felvehetőségi probléma áll mögötte.
Cink (Zn): kislevelűség, rövid ízközök, rozettásodás és egyes kultúrákban jellegzetes sávos klorózis; kukoricában a hosszanti világos csíkok különösen árulkodók.
Kén (S): a hagymaféléknél és egyes hüvelyeseknél a nitrogénhiányhoz hasonló, de jellemzően a fiatal leveleken kezdődő általános sárgulás.
Molibdén (Mo): keskeny, torz levéllemez (pl. karfiol „ostornyél” tünete); hüvelyeseknél a Rhizobium-féle nitrogénkötést is rontja.

Kép forrása: Péti Nitrokomplex Kft.

Mit tegyünk, ha hiánytünetet látunk?

Ellenőrizzük a vízellátást és a gyökérzónát. A Ca- és B-ellátási zavarok különösen érzékenyek a vízháztartásra.
Nézzük meg, melyik levélkorosztály érintett. Az idősebb vagy fiatalabb leveleken kezdődő tünet sokat szűkít a lehetséges okokon.
Vizsgáljuk a pH-t és az EC/sóterhelést. A magas pH mikroelem-felvehetőségi gondot, a túl nagy sókoncentráció gyökérstresszt okozhat.
Csak ezután korrigáljunk. Makro-mezo- vagy mikroelem-pótlásnál a célzott dózis biztonságosabb, mint az általános „többet adunk” megközelítés.
Támaszkodjunk a hazai piacvezető műtrágya gyártó, a Genezis termékeinek megbízható hatékonyságára és minden növényi igényt lefedő termékkínálatára, legyen szó kiváló vízoldhatóságú alap NPK trágyáiról, szilárd vagy folyékony NP starterkészítményeiről, szilárd vagy folyékony N fejtrágya féleségeiről, vagy épp a kelatizált mikroelemeket tartalmazó lombtrágyáiról, öntözéskor kijuttatható tápoldatairól.

Hiánytünetek megelőzésére, megszüntetésére hatékonyan használhatóak az alábbi Genezis termékek

Mire figyeljünk a gyakorlatban?

Terméses zöldségek: Paradicsom, paprika, padlizsán és uborka esetében a kalciumellátás zavara sokszor nem egyszerűen „kevés kalciumot” jelent. Amennyiben a gyökérzóna időnként kiszárad, majd hirtelen sok vizet kap, a gyorsan növekvő termés Ca-ellátása akkor is elégtelenné válhat, ha a talajban van elegendő kalcium. A megelőzés kulcsa ezért az egyenletes vízellátás, a megfelelő gyökérműködés és a túlzott nitrogénellátás kerülése.

Gyümölcs, szőlő és citrusfélék: A gyümölcskultúrákban a hiány sokszor nem azonnali termésveszteségként jelenik meg. Szőlőben a B- és Zn-ellátás zavara kötődési problémát, almában a Ca-hiány keserűfoltosságot, citrusfélékben pedig a Fe-hiány jellegzetes fiatallevél-klorózist okozhat. Az újabban terjedő fajoknál — áfonya, kivi, dió — a termőhely (talaj pH-ja, adottságok) gyakran eltér az adott faj eredeti igényétől, ezért ezeknél különösen gyakori a felvehetőségi eredetű hiánytünet. Ezeknél a kultúráknál a lombvizsgálat és a talaj pH-jának ismerete különösen sokat segít abban, hogy valódi hiányról vagy felvehetőségi problémáról van-e szó.

Káliumhiány okozta levélszél barnulása cseresznyében

Gyökér- és levélzöldségek: Sárgarépánál, céklánál, zellernél vagy káposztaféléknél a bór- és kalciumellátási zavarok a növekedési pontokon, a belső szövetekben és a tároló szervekben is megjelenhetnek. A tünetek könnyen összetéveszthetők talajszerkezeti, vízellátási vagy növényvédelmi problémákkal, ezért a gyökér és a fiatal levelek együttes vizsgálata különösen fontos.

Mikor inkább felvehetőségi zavarra gyanakodjunk?

Amennyiben a talaj tápanyagszintje megfelelő, de a tünet mégis erős: ilyenkor a pH, a túl nedves vagy túl száraz gyökérzóna, a gyökérkárosodás vagy a sóterhelés akadályozhatja a felvételt.
Amikor meszes talajon a fiatal levelek klorotikusak: vas-, mangán- vagy cinkfelvételi probléma lehet, ilyenkor önmagában a talaj mikroelem-tartalma nem elegendő a tünetek megszüntetéséhez.

Vas- és mangán felvételi probléma okozta tünetek

Abban az esetben, ha a tünet gyors növekedés, hőség vagy vízellátási ingadozás idején jelenik meg: különösen a kalcium- és bórháztartás zavara lehet átmeneti, ezért a környezeti ok megszüntetése legalább olyan fontos, mint a tápanyagpótlás.

A felsorolt tünetek tájékoztató jellegűek, több kórélettani vagy növényvédelmi probléma hasonló képet adhat. A diagnózist célszerű talajvizsgálattal, levél-/növényanalízissel és a termesztési körülmények értékelésével is megerősíteni.

Szerző: Dr. Kiss Csongor, termékfejlesztési vezető, Nitrogénművek Zrt.