A 90 éves Nitrogénművek Zrt. története

2022. January 6., Thursday

A 90 éves Nitrogénművek Zrt. története

A kezdetek

A magyar nehézipar egyik úttörő vállalkozását, - a jelenlegi nevén Nitrogénművek Zrt.-t - 90 évvel ezelőtt alapították Pétfürdőn. Mára a nemzetgazdaság egyik meghatározó szereplője. Az 1920-es végén elindult az iparosítási program, ennek pedig egyik fontos eleme volt, hogy megteremtsék a magyar nehézvegyipart. 1931-ben alakult meg a Magyar Ammóniagyár Rt. és a péti Magyar Műtrágyagyár Rt., amelyeket a korabeli minisztertanácsi előterjesztésekben csak "A" és "B" gyárként említenek. Az egymás mellett felépült két gyártelep 1932-ben kezdett termelni, és június 28-án szabadalmazásra kerül a gyár legfontosabb terméke, a Pétisó. Az ezek által előidézett fejlődés eredményeként az évtized végére Pétfürdő a dunántúli aprócska faluból virágzó kertvárossá változott.

Mit kell tudni a PÉTISÓ-ról?

A Pétisó nitrogénjében azonos arányban van jelen a lassabban ható ammónium-nitrogén, és a gyors hatást biztosító nitrát-nitrogén. A nitrogén mellett jelenlévő dolomittartalom csökkenti a talaj savasságát, ezért használata savanyú talajokon különösen ajánlott. Növeli a hozamot, javítja a minőséget, a növény kondícióját és stressztűrő képességét. Nem savanyítja a talajt, javítja annak termékenységét. Fizikai tulajdonságai alkalmassá teszik a hagyományos, valamint a pneumatikus rendszerű műtrágyaszóró gépekkel történő, egyenletes kijuttatásra, sőt a repülőgépes műtrágyázásra is.

Fejlődés a 2. Világháború után

1944-ben bombázás során teljesen megsemmisül az ammónia üzem, a műtrágyagyár és súlyos sérülést szenved valamennyi gyáregység. A háború utáni újjáépítés nyomán aztán sorra indultak újra az üzemek. A rekonstrukciós munkálatok 1948-ban befejeződtek, és a termelési szint eléri a háború előtti legmagasabb szintet. Megépült az első olyan műtrágyagyár, ahol a nyersanyagellátástól a késztermék kiszállításáig gépesítve volt a technológiai folyamat, 1964-ben pedig átálltak modern, földgáz alapú műtrágya előállítására, ami a magyar vegyiparban elsőként, számítógép által optimalizált ammónia üzem beruházással kezdődött. 

Hamarosan olyan újabb üzemek kezdtek termelni, mint az új hígsalétrom üzem, kibővített pétisó üzem, új karbamid üzem, meszes vízlágyító, atmoszférikus földgázbontóval modernizált régi ammónia üzem, izopropil-amin üzem és a kettős műtrágya üzem. Az 1975-re megvalósult beruházás során a legkorszerűbb technológiák keltek életre, megépül világszínvonalú technológiával az új nagykapacitású műtrágyagyár. Ennek részeként ammónia üzem, salétromsav üzem, karbamid üzem és komplex műtrágya üzem kezdett működni. Nagyon keresetté vált a mezőgazdaságban az NPK műtrágya, de a Pétisó, Ammónium-nitrát és Karbamid sem vesztett népszerűségéből.

A Nitrogénművek Részvénytársaság és Zrt. megalakulása

A rendszerváltás után a privatizáció első hullámában elrendelték a gyár folyamatos működésének fenntartása mellett a Péti Nitrogénművek felszámolását. Az új Nitrogénművek Részvénytársaság 1990-ben alakult meg. A vállalatnál 1997-ben bevezették az ISO:9001 minőségirányítási rendszert, 2000-ben pedig az MSZ EN ISO 14000 szabványon alapuló környezetirányítási rendszert. 

A vállalat életében döntő fordulatot hozott, amikor 2002-ben megalakult a Nitrogénművek Zrt., új tulajdonosa pedig Bige László Tibor és Bige Zoltán József. Nem csak új üzemek születtek, hanem merész, távolba mutató stratégiák és elképzelések, amelyek sorra megvalósulnak. A cég ismét a nemzetközi élvonalba került a beruházásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően: lépésről-lépésre leányvállalatokat alapított Szerbiában, Romániában, Szlovákiában, Németországban és Olaszországban. Majd 2003-ban a Bige csoport egyesíti termékpalettáját Genezis márkanév alatt és a Nitrogénművek Zrt. csatlakozik az Európai Műtrágyagyártók Szövetségéhez (EFMA).

2000-es évek 

Miután Bige László céltudatos tervekkel átvette a vállalatot, valóságos újjászületési folyamat indult el. Az új üzemek mellett merész, távolba mutató stratégiák és elképzelések születtek, amelyek sorra megvalósultak. 2004-ben felvásárolta a folyékony- és szuszpenziós műtrágyák előállításával és forgalmazásával foglalkozó üzemet Nádudvaron és leányvállalatként megalapította a Nádudvari Agrokémia Kft.-t. 

2007-ben átadásra került a 1650 t/nap kapacitású salétromsav üzem és annak érdekében pedig, hogy a termékeket legyen hová tenni, építettek egy olyan üzemet is, ami 2 x 1400 tonna ömlesztett műtrágya csomagolására alkalmas. Az új granuláló üzemhez kapcsolódóan kiépítésre került egy olyan pneumatikus porszállító rendszer, amely a Pétisó üzembe továbbítja a dolomitpor többletet. 2008-ban megépült az 1100 t/nap granulált ammónium-nitrát vagy 1400 t/nap granulált pétisó kapacitású granuláló üzem is, és ettől az évtől Nitrogénművek Zrt. a Magyar Innovációs Klub tagja lett.

Az évtized fontos állomása még, hogy létrehozták saját értékesítő hálózatukat, amely 2009 óta közvetlen kapcsolatot teremt a gyár és a felhasználók között.

2010-es évek első fele: kapacitásbővítések

2010-ben kapacitásbővítések valósultak meg a savüzemi kazán szerkezeti módosításával (1800 t/nap-ra) és az ammónia konverter belső részének átalakításával, majd ugyanebben az évben teljesen megújul a Genezis márka arculata és termékcsomagolása. 2011-ben kibocsátásra kerül az 50 millió EUR összegű kötvény, egy évvel később pedig elindult a Genezis 2.0 konferenciasorozat, amelyen fiatal gazdák a szakmához szorosan kapcsolódó előadásokon, programokon vehetnek részt. 2014-ben átadásra kerül az új dolomitörlő beruházás, illetve 2013 és 2015 között 1650 tonna/napról 1800 tonna/napra bővítették a savüzem kibocsátási kapacitását. 2015-ben elindult a Genezis Növényvédőszer üzletág és megkezdődött a saját kalászos vetőmag termeltetés. Ugyanebben az évben megalakult a Nitropet Croatia d.o.o. leányvállalat is, Eszéki székhellyel. 

2010-es évek második fele

2016-ban beruházásra fordított összeg 34,7 Mrd Ft. Kibővítésre kerül az ammónia üzem (1200 t/napról 1400 t/napra). Üzembe helyezésre kerül az új granuláló (G2) üzem, amely az úgynevezett „pugmill” granuláló technológiával működő műtrágya üzemek közül a világon az egyik legnagyobb.

Ugyanebben az évben beüzemeltek egy 2,7 megawattos Spilling turbinagenerátort is a felesleges gőz hasznosítása érdekében és befejeződött az 1400 tonna/nap kapacitásúra növelt ammónia üzem és egy 24 megawatt teljesítményű Siemens turbógenerátor-rendszer kivitelezése. A turbógenerátoroknak kö­­szön­hetően, ha nem is teljesen, de majdnem függetlenné váltak a külső villamosáram-rendszertől, képesek ellátni magukat. Ezután átadásra került az 1 960 tonna/nap Pétisó, vagy 1 550 tonna/nap ammónium-nitrát típusú granulált műtrágyát gyártó granuláló 2 üzemegység.

2017-ben beruházásra fordított összeg 12,6 Mrd Ft, megépült az 1 150 tonna/nap kapacitású új savüzem és ezzel a pétfürdői gyár salétromsav-termelése a régióban a legmagasabb. A Pétisó üzem kapacitásbővítése és rekonstrukciója megvalósult: termelése 1 800 tonna/nap. 2019-ben új értékesítési csatornaként elindult az online értékesítés a www.genezisepartner.hu webshopon keresztül.

Jelen és jövő

2021-ben a Nitrogénművek az Európai Beruházási és Fejlesztési Bankkal (EBRD) együttműködve azon dolgozik, hogy növekedjen a péti ammónia-előállítás energiahatékonysága és vizsgálja, hogy megújuló energia felhasználásával hogyan lehetne a „zöld” ammónia előállítását meglévő gyártófolyamatba integrálni. A jövőben szeretnénk a beruházásokra, a jó minőségű termékekre és az ütőképes értékesítő csapatra koncentrálni. 

A cégcsoportnak nem csak Magyarország, hanem Közép-Kelet-Európa a piaca. EU-ban tizenegy országban van értékesítő csapatunk, jó a minőség, jól működünk. Lényegesen sokat fejlődtünk külföldön tavaly, Németországban dupláztunk, Románia és Szerbia pedig az elmúlt két évben duplázott. Magyarországon több mint 10 telephelyünk van, de elvisszük a terméket a végfelhasználókhoz, ehhez 160 kamionos flottával rendelkezünk. A műtrágyaiparban Európai Beruházási és Fejlesztési Bankkal (EBRD) együttműködve az elsők között kezdtünk megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásába a „zöld” ammónia előállítás hazai bevezethetőségéről, amellyel jelentősen csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat.