2022. February 7., Monday
A jó tápanyag-utánpótlási technológia alkalmazkodik az ökológiai és termesztéstechnológiai adottságokhoz, segíti a növénytermesztés profitjának maximalizálását. Teszi ezt úgy, hogy a gazdaságosan elvárható maximális termés mellett megfelelő termésbiztonságot nyújt, ezért a hozamok és a jövedelem még egy ilyen kiélezett helyzetben is jól tervezhető. A tél vége és a kora tavasz nagyon fontos időszak a repce és minden őszi kalászos trágyázásában. A termésbiztonság megalapozása már az alaptrágyázással elkezdődött, amikor a nitrogén mellett ősszel foszfor és kálium is került a talajba, hozzájárulva a fejlődés során a jobb télállóság kialakításához, végső soron a nagyobb termésmennyiség megalapozásához.
A tavaszi folytatás azonban elképzelhetetlen nitrogén kijuttatása nélkül! Az őszi búzában a bokrosodás stádiumában végzett kora tavaszi N-fejtrágyázás fokozza a kalászdifferenciálódást növeli az állománysűrűséget, a búza asszimilációs felületét és később kedvező hatást gyakorol a kalászonkénti szemszámra. A repce számára szintén nélkülözhetetlen a nitrogén, mert ahogy melegszik az idő máris kezdetét veszi a tőlevélrózsa regenerációja és megindul az intenzív gyökérnövekedés. Az első fejtrágyázáskor érdemes mindkét kultúrában ként is kijuttatni. A kén a repcében elengedhetetlen azon fehérjék képzéséhez, melyek az olajszintézisben vesznek részt, hiányát a fiatal felső levelek sárgulása jelzi. A búzában a kén a termésképzésben, a sikérfehérjék kialakításában játszik jelentős szerepet, hiányát szintén sárguló levelek jelzik. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a kén és nitrogén hiánytünetet. A nitrogénhiányt az idősebb levelek csúcs felőli sárgulása jelzi, a kén hiánya esetén minden levél halványsárga elszíneződést mutat.
Kora tavasszal a talajban lévő nitrát-nitrogén mennyisége termőhelytől függően változó. Ingadozását az őszi mineralizáció, a nitrát ionok kilúgozódásának mértéke okozza. Ahol visszafogott volt az őszi nitrogén alaptrágyázás arra a repce lilás (antociános) elszíneződéssel, a kalászosok pedig erőteljes sárgulással reagáltak. Az igény jelentős, a tavaszra szánt dózis közel 2/3 részét az első fejtrágyázással kell kijuttatni. Ugyanis a repce és a búza az enyhébb telek végén már februárban intenzív fejlődésnek indul, de vagy a sok csapadék késlelteti a fejtrágya kijuttatását vagy éppen a szárazság okozhat gondot.
Utóbbira jelent megoldást a folyékony nitrogén oldat a Nitrosol 30N és „testvére” a Nitrosol S 20N+4S használata, melynek nagy előnye az egyenletes szórhatóság, valamint nincs szükség a készítmény oldódásához plusz nedvességre. Száraz talajon, ha nem érkezne hosszabb ideig bemosó csapadék a Nitrosol 30N és kénes változata a talajba szivárogva nagy biztonsággal hasznosul. A termelők számos UAN oldattal találkozhatnak, mint például a visszaoldásos eljárással (szilárd karbamid és szilárd ammónium-nitrát) készült termékek, melyeknél csak 28% töménység érhető el. A Nitrosol 30N ezzel szemben egy gyári meleg eljárással készített karbamid és ammónium-nitrát 1:1 arányú 30% töménységű vizes oldata. Sűrűsége jellemzően 1,3 g/cm3, valódi oldat révén nem ülepszik ki. Sajátossága, hogy hatáskifejtése egyszerre gyors és elnyújtott, mely abból adódik, hogy a Nitrosol 30N és a Nitrosol S 20N+4S folyékony műtrágyákban a nitrogén három alakban nitrát, ammónium és amid formában van jelen.