2026. szeptember 9., szerda
Kalcium-kijuttatás, lombtrágyázás és a jövő évi termés megalapozása egymást gyorsan követő lépések az almaültetvényekben
Az almatermesztéssel foglalkozók számára a szeptember–októberi időszak nem egyetlen, hanem mindjárt két, egymással párhuzamosan futó feladatot is ad. A közép-kései és kései, tárolásra szánt fajták – köztük a Jonagold, Idared, a Golden Delicious, az Idared, Mutsu, a Braeburn, Fuji, Granny Smith vagy a Pink Lady, stb – jó része most, ezektől a hetektől kezdődően a jövő hónapig szüretel, tehát a gyümölcs minőségét ilyenkor még lombtrágyázással is lehet (és kell is) alakítani. Ezzel párhuzamosan a korábban learatott fák, illetve a szüret után minden almafa a jövő évi rügyek kialakítására és a téli felkészülésre áll át. A kétféle cél kétféle tápanyag-utánpótlást igényel – erről szól ez az összefoglaló.

Amíg a gyümölcs a fán van, a legfontosabb kérdés a minőség és az eltarthatóság – ebben elsősorban a kalciumnak (Ca) van szerepe, méghozzá lombtrágya formájában, mert a talajból felvett kalcium nem mindig jut el kellő ütemben a gyümölcsbe. Amint egy fa túl van a szüreten, a hangsúly áttevődik a talajra: innentől a foszfor és a kálium biztosítja a gyökérfejlődést, a rügyek differenciálódását és a megfelelő fagytűrés kialakulását. A kettőt érdemes tudatosan szétválasztani, mert – mint alább látható – a kálium éppen a szüret előtti időszakban okozhat problémát, ha túlzásba visszük.
A keserűfoltosság (sztipikesség) megjelenésében nem kártevők vagy kórokozók játszanak szerepet, ez egy élettani rendellenesség – a paprika és paradicsom csúcsrothadáshoz hasonlóan – amelyet a termés szöveteiben fellépő kalciumhiány okoz. Tárolás közben 2–10 mm-es, besüppedt, barna foltok jelennek meg a héjon, alattuk pedig száraz, szivacsos hússal – ez jellemzően csak hetekkel a szüret után, a tárolóban válik láthatóvá, amikor már késő beavatkozni. Egyes fajták kifejezetten hajlamosak rá: a Braeburn, a Fuji és a Jonagold a keserűfoltosságra érzékeny, míg a Golden Delicious és a Red Delicious típusú fajták inkább lenticella-foltosságra hajlamosak. Ez utóbbi probléma esetében a nem megfelelő kalcium ellátottság mellett sokszor a mangán (Mn) elem hiánya is kimutatható. Szintén – többek között – a kalcium-ellátottság nem megfelelő szintjéről árulkodhatnak az alábbi termést érintő tünetek is:

A gyakorlati tanács ezért egyértelmű: ha az ültetvényen vagy a kertben van keserűfoltra vagy egyéb fenti tünetre érzékeny fajta, a kalcium-lombtrágyázást a szüretig folytatni kell, lehetőleg 10–14 naponta, párás, csapadékos időjárás esetén sűrűbben. Erre a célra a kloridmentes, kalcium- és magnéziumtartalmú Genezis Kalcidol vagy Genezis Kalcinol lombtrágya alkalmas, 0,1–1,0 V/V%-os töménységben kijuttatva. Mindkét készítmény gyorsan felszívódik a levélen és a fiatal gyümölcshéjon keresztül egyaránt.
Fontos termesztéstechnológiát befolyásoló tényező az is, hogy a kalciumfelvételt a túlzott káliumellátás gátolja. A szakirodalom 40–60 grammos gyümölcsöknél nagyjából 15-ös, szüret idején legfeljebb 30-as kálium–kalcium arányt tart optimálisnak – efölött nő a keserűfoltosság kockázata, még akkor is, ha egyébként bőven van kalcium a talajban. Ez az egyik oka annak, hogy a szüret előtt még a fán lévő, érzékeny fajtáknál nem érdemes erőteljes kálium-lombtrágyázásba kezdeni: a káliumpótlásnak most inkább a szüret utáni talajtrágyázásban van a helye és ideje. A bór ezzel szemben segíti a kalcium beépülését a sejtfalakba, ezért egy mikroelem-kiegészítés – például a kifejezetten szőlőre és gyümölcsökre kifejlesztett Genezis Mikromix-A Szőlő-gyümölcs több mikroelemet, többek között cinket és bórt is tartalmazó lombtrágya, amely jó kiegészítője lehet a kalciumprogramnak. A megfelelő kalcium-ellátottság tehát a fenti tünetek elkerülés szempontjából elengedhetetlen, de hozzájárul továbbá a termés keménységének növeléséhez is, amely a tárolhatóság, eltarthatóság miatt lesz igazán fontos.
A kálium önmagában létfontosságú elem – szabályozza a sejtek vízháztartását, felgyorsítja a cukrok szállítását a raktározó szövetekbe, és alapvetően meghatározza a jövő évi termőrügyek fagytűrését. A kérdés nem az, hogy kell-e kálium, hanem az, hogy mikor. Amíg a gyümölcs a fán van – főleg kalciumérzékeny fajtáknál –, a túlzott káliumellátás, ahogy fent látható, kifejezetten árthat, mert kiszorítja a kalciumot. Ezért szüret előtt a kálium-lombtrágyázást inkább csak hiánytünet esetén, célzottan érdemes alkalmazni.
Szüret után viszont megszűnik ez a konfliktus: a fa már nem táplál gyümölcsöt, a kálium pedig ekkor kizárólag a tartaléktápanyagok felhalmozását és a rügyek téli fagytűrését szolgálja. Ez az az időszak, amikor a talajba juttatott, kálium- és foszfortartalmú alaptrágyázásnak a legnagyobb a haszna – innentől a kálium nem versenytárs, hanem szövetséges a kalcium mellett.
A foszfor szerepe kevésbé látványos, mint a kalciumé vagy a káliumé, de két ponton is fontos. Egyrészt ősszel különösen aktív a gyökérnövekedés – a talaj még meleg, de a lombozatnak már nincs akkora tápanyagigénye –, és ilyenkor a foszforellátottság közvetlenül alapozza meg a jövő évi gyökérrendszert és a termőrügyek mennyiségét. Másrészt a foszfor javítja a betakarított gyümölcs tárolhatóságát is, ami pont a most szüretelő, hosszabb távra eltenni kívánt fajtáknál (Jonagold, Golden Delicious, Idared) számít. Emiatt érdemes a szüret utáni alaptrágyát úgy megválasztani, hogy foszforban is gazdag legyen, ne csak káliumban.
A túlzott nitrogénellátás ilyenkor kettősen árt. Egyrészt összefüggésbe hozható a keserűfoltosság gyakoribb előfordulásával, mert erőteljes hajtásnövekedést és nagyobb, hígabb gyümölcsöket eredményez, amelyekbe nehezebben jut el a kalcium. Másrészt a nitrogén ősszel kijuttatva újabb, éretlen hajtásokat indíthat, amelyek az elsők között fagynak el télen, ahelyett, hogy a fa a fásodásra és a nyugalmi állapotra készülne. A szüret utáni alaptrágyázáshoz ezért érdemes tudatosan alacsony nitrogéntartalmú, vagy akár teljesen nitrogénmentes terméket választani – ilyen a Genezis NPK 0:10:20, amely tisztán foszfort és káliumot biztosít, káliumtöbblet nélkül veszélyeztetve a kalciumháztartást.
A pontos dózisokat mindig érdemes talajvizsgálatra és lombelemzésre, valamint a fajtára és a talajtípusra alapozni – az alábbi ütemterv tájékozódási keretet ad a szezon két feladatához.

Az itt leírt lépések nem egymástól független teendők, hanem egyetlen folyamat két fele. A szüret előtti kalciumpótlás közvetlenül a most betakarított gyümölcs minőségét és tárolhatóságát menti meg – ez a befektetés már ezen a télen megtérül, amikor a tárolt alma nem foltosodik meg. A szüret utáni foszfor-kálium alaptrágyázás ezzel szemben a jövő évre szól: a fa ilyenkor tölti fel a tartaléktápanyagait, ekkor differenciálódnak a jövő évi virágrügyek, és ekkor dől el, mennyire lesznek fagytűrők a rügyek a kora tavaszi fagyok idején. Aki ősszel mindkét lépést elvégzi, tavasszal erőteljesebb virágzással, jobb terméskötődéssel, a tárolóban pedig egészségesebb, foltmentes almával számolhat.

A bemutatott feladatokhoz a Genezis termékpalettájából egymást kiegészítő megoldások állnak rendelkezésre: a Kalcidol és a Kalcinol kloridmentes kalcium-lombtrágyák a szüret előtti kalciumpótlásra; a Mikromix-A Szőlő-gyümölcs a cink- és bórellátás, ezen keresztül a kalcium hatékonyságának javítására; szüret után pedig a NPK 0:10:20, a NPK 4:24:24 + 13,3 CaO alaptrágyák a foszfor-kálium-kalcium alapú, alacsony nitrogéntartalmú talajtrágyázásra, a jövő évi termés és a téli fagytűrés megalapozásához.


Azoknak a hobbikertészek akiknek csak néhány almafájuk van otthon vagy a kertben de profi megoldást szeretnének választani sem kell lemondani a mindig kiváló minőségű Genezis termékekről! A lakossági felhasználás céljából a 0:10:20-as őszi PK komplex elérhető 5 és 10 kg-os kis kiszerelésű zsákos verziókban, illetve a kalcium- és mikroelem lombtrágyákból is erre a célra alakítottuk ki a 10 literes kannák mellett az 1 literes kis kiszerelt termékeinket, hogy megkönnyítsük számukra is az almafáikkal kapcsolatos szezon végi teendőket.

Szerző: Dr. Kiss Csongor, termékfejlesztési vezető, Nitrogénművek Zrt.