Mediterrán növények tápanyag igényeiről
2026. június 29., hétfő
2026. június 29., hétfő
Hazánkban egyre nagyobb teret hódítanak a mediterrán eredetű gyümölcsfélék, fűszernövények és dísznövények is az utóbbi pár évben, lassan már évtizedekben. A klíma fokozatos melegedése, az egyre ritkább kemény és tartós telek, a csapadékviszonyok megváltozása mind kedvezően hatnak a melegebb, szárazabb éghajlathoz szokott növények magyarországi eltarthatóságának és elterjedésének. Ennek megfelelően egyre többen tartanak otthon szabadföldben kiültetett vagy dézsában, nagyobb cserépben mediterrán növényeket, de arra is akad bőven példa már, hogy a kedvezőbb fekvésű területeken akár szabadföldi ültetvényeket is kialakítanak az ilyen fajokból (pl. balaton-felvidéki olajfa ültetvények, füge ültetvények számos helyszínen az országban, zalai kivi/datolyaszilva ültetvények /bár ez utóbbi két faj nem klasszikus mediterrán eredetű növény, mégis hasonlóak a környezeti igényei a mediterrán növényekéhez). Az autóutak mentén is megfigyelhetőek az egyre nagyobb számban megjelenő pálma- olajfa és egyéb egzotikus és mediterrán növényeket árusító kerekedések és virágüzletek is, lassan már alig találni olyan virágüzletet, ahol ne lehetne pálmaféléket, olajfákat, citrusféléket vásárolni. De legyen szó bármelyik déli eredetű növényről, az mindegyik közös tulajdonsága, hogy a sikeres kiültetés, nevelés, virágzás/szüretelés és áttelelés csak abban az esetben valósulhat meg ha az adott növény legfontosabb igényeit jól kezeljük.
Származásukból fakadóan ezen növények vízigénye jellemzően kevés vagy közepes, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem szükséges öntözni időről-időre! Legnagyobb „gyenge pontjuk” (a hazai klímaviszonyok függvényében) szintén a déli eredet jellegzetességéből fakadóan a mérsékelt hidegtűrésük vagy télállóságuk. Már vannak olyan fajták az egyes fajokon belül, amelyek viszonylag jól viselik a hideg, akár fagyos időjárást is néhány napig vagy hétig (pl. füge, gránátalma, datolyaszilva téltűrő fajtái stb), azonban ezen növényeknek is megvannak a korlátjai a hazai téli időjárás vonatkozásában. A tavalyi kemény tél (kb 1 hétig esténként – 10 C fok körüli tartós hőmérséklet, - 15 C, - 17 C, - 20 C körüli minimum hőmérséklettel) sok helyen meg is mutatta, hogy a nem megfelelően védett, szabadban hagyott déli eredetű növények egy része nem bírja a tartós, kemény hideget, fagyot, a tartósan átnedvesedett téli nyirkos talajt és sok közülük kifagyott teljesen vagy részben. Átteleltetésükre készülve mindenképp tájékozódjunk az adott faj/fajta téltűrésével kapcsolatban és annak megfelelően teleltessük át beltérben (pl. garázs, pince, hidegebb lépcsőház stb) ha cserepes vagy dézsás a növényünk vagy gondoskodjunk megfelelő takarásról, szigetelésről vagy fűtésről amennyiben kint kiültetett mediterrán eredetű növényünk van. A különböző déli vagy mediterrán eredetű növényeknek eltérő lehet a talajigényük is – erről mindenképpen tájékozódjunk a beszerzésüket megelőzően, mivel a nem megfelelő talajba kerülő növény nem fog rendesen fejlődni, csak stagnálni, vegetálni fog vagy idővel kipusztulni. Jellemzően a szóban forgó növények jól tűrik az enyhén savanyú talajt, a citrom és datolyaszilva kivételével a meszes talajt is, de mindegyik közös igénye az, hogy jó vízáteresztő legyen a talajuk, mivel a pangó vizet egyik faj sem tűri.
A különböző citrusfélék (citrom, narancs, mandarin, kumkvat, yuzu stb) tartása igen népszerű a kertészkedők körében. Az otthon megtermesztett citromnak nincs párja! Nem kezelték vegyszerekkel a héját, nem utazott amire az asztalunkra ért több száz vagy még több kilométert. Ellenőrzött és ismert körülmények között magunknak neveltük, gondoztuk pontosan tudva, hogy egészséges és biztonságos, a kertészeti sikerélményről nem is beszélve. A különféle citrusoknak enyhén eltérő ugyan a tápanyagigénye, minden esetre néhány általánosság mindegyikre igaz:
A citrusok a bő termésükkel a legnagyobb tápanyagigényű mediterrán növények közé tartoznak. A legfontosabb makro elemeken (N,P,K) túl kifejezetten szükséges a tápanyagpótlása során a magnézium, valamint egyes mikroelemek, köztük a vas, cink, bór biztosítása.
(N) nitrogén: a hajtás- és levélnövekedéshez szükséges. Hiányában gyenge a növekedés és az idősebb levelek sárgulnak.
(P) foszfor: a gyökérképződéshez és virágzáshoz kell, azonban a nitrogéntől és káliumtól kevesebbet igényelnek a citrusfélék belőle.
(K) kálium: a virágzás és terméskötődés, valamint a nagy termésképzéshez elengedhetetlen, de segíti a növény egészségének megőrzését és a jobb fagytűrést is.
(Mg) magnézium: szükséges a klorofill képződéséhez és újratermeléséhez, hiányában a levélerek közötti szövet kisárgul mind a régi, mind az új leveleken.
(Fe) vas: leggyakrabban előforduló hiány citrusféléknél! A fiatal levelek sárgulnak a levélerek zöldek maradnak (klorózis). Oka legtöbbször a meszes talaj vagy az öntözővíz pH-ja (keménysége).
(Zn) cink: hiányában gyenge a hajtásképzés, apróbak a levelek, vontatott a fejlődés.
A dézsás, cserepes növényeknek a tápanyagok felhasználása és kimerülése miatt a szezonban (március – augusztus) hetente, kéthetente érdemes jó minőségű citrusfélék számára előállított tápoldatot kijuttatni. Optimális makro-tápanyagarány NPK: kb. 2:1:2 vagy 2:1:3. A magnéziumpótlást és időnként a mikroelemeket is biztosítani kell, ezért a hazai citromtermesztők körében a rendszeres mikroelemes (Zn, Mn, B, Cu) tápoldatozás és vaskelát (Fe) használata már szinte alapvető gyakorlat.
A nyári szezon véghez közeledve szeptembertől már érdemes csökkenteni a kijuttatott nitrogénen, hogy a hajtások beérhessenek még a teleltetés megkezdése előtt. A téli időszak során már egyáltalán nem, vagy csak ritkán, pl. havonta egyszer szükséges tápoldatozni.
Ajánlott termékek: (folyékony NPK tápoldat és szilárd szórható NPK)
Az olajfa tápanyagigénye a citrusfélék és leander tápanyagigényétől jóval szerényebb. A meszes vizet viszont jobban tűri, mint a citrusfélék és mérsékelt tápanyagellátás mellett is szépen fejlődik. Ritkán szokott mikroelemhiány tünet is kialakulni az olajfán.
fotó: Pálma Center, Nyíregyháza
(N) nitrogén: A lombképződés és hajtásnövekedés „motorja”. Az olajfának ugyan szüksége van a nitrogénre a fent említett okok miatt, azonban a túlzott nitrogén kijuttatás hatására meghosszabbodnak és puhulnak a hajtások, kevesebb virág és ezáltal kevesebb termés is fejlődik és jelentősen leromlik a télállósága is.
(P) foszfor: Szerepe a gyökérképződés a virágzás támogatása, az olivának – a nitrogénhez hasonlóan csak kis mennyiségű foszforra van szüksége.
(K) kálium: Az egyik legfontosabb és legnagyobb mennyiségben felhasznált makroelem az olajfák esetében, többet használ fel káliumból a növény mint nitrogénből. Mint ahogy a legtöbb növény esetében a kálium itt is segíti a szárazságtűrést, fagytűrést, a virágok képződését és a termések kialakulásában játszik kulcsszerepet.
(Mg) magnézium: Fontos a fotoszintézis folyamatához, hiányában kifakulnak, kisárgulnak a levelek és romlik a fa stressztűrése.
(Fe) vas: Olajfáknál is felléphet a vashiányból eredő sárgulás vagy más néven klorózis. Ilyen esetekben először a fiatal levelek kezdenek kisárgulni, a levélerek zöld színűek maradnak. A citrusféléknél ugyan jobban viseli a kemény vízzel való öntözést és a meszes talajt, azonban bizonyos szint felett már problémát okozhat a hiánya.
(B) bór: Az olajfának a virágzás és terméskötődés miatt van rá szüksége.
Jelenleg még hazánkban a legtöbb olajfát dézsában vagy nagyobb cserepekben tartják, emiatt szükséges a szezonban (március – július) a rendszeres tápanyag-visszapótlás, azonban a csekélyebb tápanyagigény miatt elegendő 2-4 hetente egy-egy alkalommal, mérsékelten tápoldatozni. Ideális makro-tápelem arány: NPK: 2:1:3 vagy a 2:1:2, azaz a kálium legalább ugyanannyi vagy több legyen, mint a kijuttatott nitrogén. Augusztustól célszerű visszafogni a tápoldatozását a citrusfélékhez hasonlóan a hajtások tél előtti beérésnek érdekében. Teleltetése során nem szükséges tápanyag kijuttatás.
Ajánlott termékek: (folyékony NPK tápoldat és szilárd szórható NPK)
A mediterrán növények közül a füge az egyik olyan gyümölcsféle, amely a legkevésbé érzékeny a tápanyagban szegény talajra. A citrusfélék, leander tápanyagigényétől jóval elmard a füge tápanyag szükséglete. Ebből következően a már termő, azaz nem frissen szabadföldbe kiültetett fügefának vagy bokornak, elegendő a tavaszi időszakban egy kálium túlsúlyos komplex NPK kijuttatása a tövek köré kiszórva, beöntözve. Amennyiben dézsás fügénk van, abban az esetben a talaj idővel történő kimerülése miatt indokolt a szezonban (március – július) 2-4 hetente a tápoldatos öntözése mérsékelt tápanyagtartalommal. Füge számára a legjobb makroelem táparányok: NPK: 2:1:2 vagy a 2:1:2,5 káliumtúlsúlyos összetételű, lehetőség szerint mikroelemmel dúsított készítmény a bő termés érdekében.
Tápanyag oldalról vizsgálva tehát a kevesebb több elv érvényesül a fügénél, a túletetés, túlgondozás kerülendő! Jellemző hiba sok fügetartónál a túlöntözés és a túlzott nitrogén használat, ez utóbbinál szokott előfordulni, hogy nagy zöldtömeget fejleszt, rengeteg lesz a lomb, nagyszerűen árnyékol de termést nem vagy csak nagyon keveset hoz.
(N) nitrogén: Csak mérsékelt mennyiségben szükséges a fügének. A túl sok nitrogén a fent említett problémákon kívül rontja a füge fagytűrését és az esetlegesen bekötött termések érési idejét is jelentősen elnyújtja.
(P) foszfor: A gyökér- és virágképződés miatt szükséges, viszonylag kis mennyiségben.
(K) kálium: A legnagyobb mennyiségben felhasznált makro tápelem, amely a termések érését, cukortartalmának alakulását segíti, de javítja a füge ellenállóképességét és szárazságtűrését is.
(ME) Mikroelemek: Fügén ritkán tapasztalható mikroelemhiányból származó tünet. Mivel kevésbé igényes a meszes talajra, kemény öntözővízre, a magas pH-ra, ezért ritkábban is alakul ki vashiány (klorózis), esetleg mangánhiány, mint például a citrusfélék esetében.
Ajánlott termékek: (folyékony NPK tápoldat és szilárd szórható NPK)
Áttelelő fügefa kora tavasszal 2026-ban
A gránátalma közepesnek mondható tápanyagigénye a citrusfélék és a füge között helyezhető el. Szabad földbe kiültetve a fügéhez hasonlóan tavasszal egy káliumtúlsúlyos NPK terméket érdemes kiszórni (növény méretétől függően 1-2 marék) és a belocsolni. A dézsás vagy cserepes verziónál érdemes a szezonban (március – augusztus) 2-4 hetente jó minőségű tápoldattal megöntözni. A számára leginkább kedvező tápelem arányok a következőek: NPK: 2:1:2 vagy 2:1:2,5, azaz káliumos vagy enyhén kálium túlsúlyos terméket alkalmazzunk, de a túlzott tápanyag kijuttatás kerülendő.
(N) nitrogén: Csak kevés nitrogént igényel, máskülönben a fügéhez hasonlóan inkább lombozatot fejleszt és kevés lesz rajta a virág, termés, valamint a hajtások növekedési folyamata is elhúzódik. A nitrogénhiány pedig lassú fejlődést, kisebb méretű leveleket eredményez.
(P) foszfor: Közepes mennyiségben szükséges a fiatal növények megfelelő fejlődéséhez, a gyökérképződéséhez és virágzáshoz.
(K) kálium: A mediterrán eredetű termőnövények, köztük a gyümölcsfélék legfontosabb tápeleme. Terméskötődést, virágképződést, szárazságtűrést és a fagytűrést is pozitívan befolyásolja a szezon során megfelelően kijutatott kálium.
ME (mikroelemek): A fügéhez hasonlóan csak ritkán alakul ki hiánytünet ami mikroelem hiányra vezethető vissza. Jól tűri a meszes talajt, ezért pl. a citrusféléktől eltérően viszonylag ritka a vas-, cink- vagy mangánhiány.
Ajánlott termékek: (folyékony NPK tápoldat és szilárd szórható NPK)
A mediterrán eredetű, hazánkban is nagyon kedvelt növények közül a legvízigényesebb és egyik legtápanyagigényesebb növény. Nyári nagy melegben egy cserepes növény akár napi több liter vizet is felhasználhat, emiatt ilyenkor a rendszeres öntözése elengedhetetlen! Az intenzív fejlődése, a dús és hosszan tartó virágzása érdekében pedig jelentős mennyiségű tápanyagot is igényel. Az egyik legfontosabb makro-tápanyag számára, a dús, színpompás és hosszan elnyúló virágzás szempontjából a kálium. Ennek megfelelően az optimális makro-tápelem arányok: NPK: 1:1:2, azaz káliumtúlsúlyos tápanyag kompozíció szükséges, lehetőleg mikroelem kiegészítéssel. A szezon kezdetétől (március vége, április eleje) érdemes megkezdeni a tápoldatozását hetente egy alkalommal, amit az intenzív növekedési és virágképződési szakaszban (május – augusztus) célszerű heti 2 alkalomra növelni (kánikulában a cserép, dézsa talaját mindig nedvesítsük meg mielőtt a tápoldatot kijuttatjuk). A szezon végéhez közeledve szeptembertől már érdemes lecsökkenteni a tápoldat, tápanyag-kijuttatást kéthetente egy-egy alkalomra, annak érdekében, hogy fokozatosan tudjon felkészülni a télre. Októbertől már ne tápoldatozzunk, hogy a hajtások beérhessenek a nyugalmi időszakig. A téliesített, nyugalmi állapotban lévő leandert már nem tápoldatozzuk.
(N) nitrogén: A többi növényhez hasonlóan a hajtásképzéshez, növekedéshez, levélképződéshez és a klorofill képződéshez nélkülözhetetlen.
(P) foszfor: Fontos az erős gyökerek képződésekor, az energiatermelési folyamatban, a virágrügyek kialakulása és a növény regenerációs képessége szempontjából. Hiányában kevesebb lesz a virág.
(K) kálium: A virágzási időszak legfontosabb tápanyaga. A virágképződési és virágzás folyamataiban betöltött szerepén túl a télállóság és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség kialakulásában, megőrzésében játszik kulcsszerepet.
(Mg) magnézium: A dézsás, cserepes leanderek viszonylag sok magnéziumot használnak fel, így ennek a mezo-elemnek a rendszeres pótlását is biztosítanunk kell. Hiányában nem lesz megfelelő klorofill képzés és a levelei sárgulni kezdenek.
(ME) mikroelemek: Leandernél a legfontosabb nyomelemek és szerepük:
Ajánlott termékek: (folyékony NPK tápoldatok, szilárd szórható NPK)
Felhasználható termékek:
Szilárd, szórható NPK termékek: Használatuk során mindig alaposan öntözzük be a kiszórást követően!
Felhasználható folyékony NPK termékek: lombtrágyaként és levéltrágyaként is kijuttatható!
Genezis Savastrene Fe-13 % szilárd, vízoldható vaskelát granulátum. Fe: 6 %, SO3: 9 %. 3 kg-os vödörben is kapható, mikrogranulátum a vashiány megelőzésére vagy kezelésére. Tápoldat készítésekor más termékekkel keverhető, kiegészítendő azok vas tartalmát.
Szerző: Dr. Kiss Csongor, termékfejlesztési vezető, Nitrogénművek Zrt.