2024. January 12., Friday
A múlt év július, augusztus és szeptember hónapjaiban az előző év azonos időszakához képest 66 százalékkal több műtrágya került a gazdákhoz, amihez hozzájárulhatott az is, hogy az értékesítési átlagárak 2023 harmadik negyedévében – a második negyedévhez hasonlóan – tovább mérséklődtek. Kérdés tehát, hogyan történhetett meg az, hogy fentiek ellenére a januártól szeptemberig tartó időszakban összességében mégis 20,5 százalékkal kevesebb, mindössze 817 ezer műtrágyát vásároltak a forgalmazóktól a mezőgazdasági termelők? Hiszen a fenti időszakban a műtrágyák ára is csökkent, átlagosan 29 százalékkal, így a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 34,7 százalékkal volt alacsonyabb – 185 milliárd forint – a 2022 első három negyedévi értéknél.
Tegyük hozzá azt is, hogy a harmadik negyedév adatai – az eladott mennyiség fenti 66 százalékos növekedése ellenére sem igazán javítottak a statisztikán. A múlt év első felében ugyanis 561 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére. Az átlagosan 11,4 százalékkal alacsonyabb műtrágyaárak miatt pedig 2023 első hat hónapjában a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 139 milliárd forint volt, azaz még „csak” 30 százalékkal kevesebb 2022 azonos időszakához képest. Az árbevétel visszaeséséhez persze hozzájárult az is, hogy az értékesített mennyiség is még 29,6 százalékkal volt kevesebb a múlt év első felében, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági termelők által az első három negyedévben vásárolt összes műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma összesen 278 ezer tonna volt, 78 ezer tonnával, 21,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A nitrogén hatóanyag-tartalom 17 százalékkal, a káliumé és a foszforé 36, illetve 31 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az egyszerű műtrágyák közül a nitrogénalapúak hatóanyagtartalma 15, a foszforé 37, míg a káliumé 33 százalékkal csökkent 2023 első három negyedévében. Az NPK-hatóanyagok aránya 2022 első három negyedévében 69:16:15 volt, 2023 azonos időszakában pedig 73:14:13, azaz a nitrogénfelhasználás nőtt. A növekedés a három negyedévet külön vizsgálva a másodikban volt a legjelentősebb.
A mezőgazdasági termelők számára a megfelelő műtrágya elengedhetetlen ahhoz, hogy növényeik gyorsan és egészségesen fejlődjenek. A műtrágya felhasználás jelentős visszaesése tehát komoly aggodalmat váltott ki szakmai körökben, hiszen kérdéseket vet fel a mezőgazdasági termelés hatékonyságával kapcsolatban. Mivel azonban a szántóföldi növények betakarításkori mennyiségére és minőségére több tényező is hatással van – például az időjárás, illetve az agrotechnika számos részlete még, mondjuk az egymást követő munkafázisok vagy az alkalmazott gépi technológia – egyelőre nem igazán lehet tudni, milyen lesz majd a kevesebb műtrágya használata akárcsak a terméshozamra. Egy azonban biztos: ha nem adjuk meg növényünknek azt, ami kell, annak meglesz a következménye, és mindenképpen negatív.
Kérdés azonban továbbra is, hogy mi állhat műtrágya felhasználás drámai visszaesésének a hátterében? Egyes szakértők szerint a lecsökkent műtrágyavásárlási igények mögött a túlzott mennyiségű műtrágya felhalmozása áll, illetve kiemelkedő termés miatti kivárás: a gazdálkodók közül sokan kivártak, hogy később esetleg jobb áron tudják majd eladni a terményüket. A rendelkezésre álló források esetleges szűkössége pedig negatívan befolyásolhatja a gazdák vásárlóerejét és műtrágyaigényeiket.
Pedig aki gazdálkodik, nemcsak azt tudja jól, hogy a műtrágya alapvető fontosságú a hatékony mezőgazdasági termeléshez. Azzal is minden bizonnyal tisztában van, hogy a mezőgazdasági termelés nyereségességét valójában nem igazán lehet éves szinten összehasonlítani, mert ezt meg lehet ugyan tenni, de a gazdálkodás valódi eredményességét tekintve félrevezet. A mezőgazdasági termelés során, és különösen igaz ez a szántóföldi növénytermesztés esetében, célszerű inkább a több éves munka eredményességére tekinteni – már csak a termelésre ható, fentebb említett többféle bizonytalansági tényező miatt is. Ebből a szempontból pedig – ha lehet így fogalmazni – még inkább hiba volt tavaly nem teljes mennyiségben megvásárolni azt a műtrágyát, amelyet az adott évben fel lehetett volna használni. Csak bízhatunk abban, hogy ezt a „hiátust” a természet majd csak helyre rakja valahogy. Jövőre esetleg rosszabb lesz a termés, de később kiegyenlítődik a helyzet. Ehhez azonban, ha gazdálkodunk, meg is kell tenni azt, ami tőlünk telhető: idén már használnunk kell műtrágyát!