A földgáz a Nitrogénműveknek nem energia, hanem alapanyag

2024. February 1., Thursday

A földgáz a Nitrogénműveknek nem energia, hanem alapanyag

A Nitrogénművek Zrt. tavaly november 6. óta áll, nem termel műtrágyát, ami pestiesen szólva „nem semmi”, hát még akkor, ha odafigyelünk arra is, hogy a szomszéd országokban nyolc műtrágyagyár szüntette be végleg a működést, illetve a régió szinte teljes műtrágyagyártása leállt. Honnét lesz itt műtrágya? És ha lesz is import valahonnét, annak milyen lesz majd a minősége?

Ezek a kérdések a jelek szerint nem igazán érdeklik a döntéshozókat. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Bige László levelét, amelyet a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója, a vállalat tulajdonosa még 2023 szeptember elején írt Lantos Csaba energiaügyi és Nagy István agrárminiszternek, még csak válaszra sem méltatták. Pedig Bige László már abban a levélben felhívta a figyelmet arra, hogy minden tonna műtrágyán, amit gyártanak, 40 euró veszteség keletkezik, amihez hozzá is adódik még annyi fizetendő, amekkora pluszköltséggel így együtt a műtrágya már egyszerűen eladhatatlan. A Nitrogénművek Zrt. tehát nehéz helyzetben van, mert az évek óta fizetendő külön terhek mellett még plusz adók is sújtják. Nem a gáz ára lett tehát megfizethetetlenül magas vagy a termelők nem akarják venni a műtrágyát – utóbbi elő sem fordulhat, mert a magyar gazda tudja jól, hogy a Pétisónál nincs jobb –, hanem Magyarországon a plusz „adók” nőttek érthetetlenül magasra, illetve lettek érthetetlen módon bevezetve.

Ilyen a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) „tagdíja”, amelynek megfizetése a Nitrogénművek Zrt. számára évek óta kötelező. Valami olyasmi ez, mint a legkisebb magyarországi vállalkozónak – még árbevétel hiányában is – kötelezően megfizetendő kamarai tagdíj. Nem kap érte semmit, de ha nem fizeti be, akkor behajtják rajta. Csak éppen a Nitrogénműveknél nem ötezer forintról, hanem milliárdokról van szó, méghozzá nem is kevésről.

Éves szinten a Nitrogénművek Zrt. MSZKSZ tagdíj fizetése 5,8-6,2 milliárd forint, ez csaknem 2,6 százalék árbevétel arányos adó, egy tonna műtrágyára vetítve körülbelül 6000 forintot jelent.

De nézzük, mióta is fizeti ezt a cég és milyen alapon? Nos, például az a felhasználó, aki földgázt határon keresztül történő beszállítással, illetve szervezett piacon vásárol, a földgáz határon keresztül történő első beszállításának, vagy a földgáz szervezett piacon történő első vásárlásának időpontjában automatikusan tagjává válik az MSZKSZ-nek – a vonatkozó jogszabály, azaz a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerint. Az MSZKSZ díjat pedig 2009-től kell megfizetni, vagyis már 24 éve. A földgáz után fizetendő „normál” tagi hozzájárulás az első évben 41,088 forint volt egy Gigajoule (GJ) esetében, és még 2016-ban sem több, mint 93,55 forint. A képlet 2017-től változott és már Megawattóránként (MWh) kell fizetni, kezdetben 364,71 forint volt a díj, 2020-ban 257,07, 2022 októberétől pedig 179,95 forint. Ez az összeg nőtt 2023 januárjától 471,70, majd októbertől 688,68 forintra. Utóbbi csaknem négyszerese az előző évinek. A Nitrogénműveknek „normál” és „különleges” tagi hozzájárulást is kell fizetnie a földgáz után az MSZKSZ-nek, de míg a „normál” díj 688,68 forintról 566,04-re csökken 2024-ben a szövetség költségvetési terve alapján, a „különleges” díjról egyelőre nincs információ. Annyi biztos csak, hogy utóbbi 2023 januártól 754,72, októbertől pedig 537,74 forint volt.

Tavaly az előző évinek szintén mintegy a dupláját, 4 forint MSZKSZ-díjat kellett fizetni literenként a benzin és a gázolaj esetében is, a Nitrogénművek Zrt. számára azonban a földgáz után fizetendő díj a legnagyobb probléma, mivel a műtrágyagyártó cég nem energiaként használja fel a földgázt, hanem alapanyagként. Csakhogy ezt az eléggé szembeszökő különbséget a jelek szerint már a jogszabály megalkotásakor sem vették figyelembe, illetve nem tartották fontosnak a különbséget. Nem számolva a 2017 és 2018-as évekkel amikor is egy rendelet módosítással a nem energetikai céllal felhasznált földgázra visszaigényelhetővé vált a tagdíj. Majd 2019-ben ez újra módosítva lett és a Nitrogénművek kikerült a visszaigényelhetőségi körből.

Pedig egyáltalán nem elhanyagolható, hanem éppenséggel jelentős különbséget tud jelenteni az, hogy ki tudja a költséget tovább hárítani és kinek mekkora arányt képvisel a díj a költségszerkezetében.

Ebben a Nitrogénművek a legnagyobb az MSZKSZ gázdíját fizető cégek között. Nem véletlen tehát az, hogy az MSZKSZ teljes Földgáz szekciójában – amelyben olyan cégekkel van együtt, mint például az FGSZ Földgázszállító Zrt., a MET Magyarország Zrt., az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., az OMV Gas Marketing &Trading Hungária Kft. vagy a MOL Nyrt. – a költségvetés csaknem 10 százalékát a Nitrogénművek Zrt. adja.

Azt sem tudhatják sokan, hogy az elmúlt tíz évben az MSZKSZ tagi hozzájárulás a Nitrogénművek Zrt. adózott eredményének csaknem a felét, átlagosan a 40 százalékát vitte el.

Ezzel jelentősen rontva a vállalat versenyképességét és azon keresztül fenntarthatóságát, hiszen rendkívül energiaintenzív iparági szereplőként jelentős beruházási döntéseknek van itt az ideje, melyeket ilyen gazdasági és szabályozási környezetben nem lehet meghozni. Ennek jelentős negatív hatása lesz a hazai mezőgazdaság versenyképességére is.