A Genezis partnerhálózat tagjai:

nitrologo bhlogo bhglogo
nalogo nklogo
line

Letölthető dokumentumok

line

Ki olvas minket?

Jelenleg 8 vendég olvas minket

 
Genezis technológia ajánlatunk repcére PDF Nyomtat
2015 június 23., kedd 09:46

 Letöltés a képre kattintva

 
A „szántóföld aranya": repce az 500-ak klubja kísérletekben PDF Nyomtat
2015 június 23., kedd 09:22

A repcét évről évre több mint kétszázezer hektáron vetik hazánkban. Különösen az intenzív termesztés-technológiákban figyelmet érdemel a növény hatékony trágyázása. Bátran kimondhatjuk, hogy a repce igényes növény, mind a makro és számos mikro tápelemre egyaránt szüksége van. A Genezis technológiában a cél a hatékony, jövedelmező repcetermesztés, termőhelytől függetlenül! Ennek alapját a „fejlesztőműhelyként működő egyetemi kísérleti hálózatunk tette le.

Egy évtizede zajló kísérleteink azt mutatják, hogy a repcében a harmonikus NPK trágyázáson felül feltétlen lombtrágyázzunk! Az ország két igen eltérő kísérleti helyszínén 2013-2014-ben egyaránt azt tapasztaltuk, hogy csak a teljes Genezis Technológia vezetett jó eredményre. A Genezis Repce majd a Genezis Pétibór Extra levéltrágyák alkalmazása, fél tonna terméstöbbletet eredményezett. Mindezt forintokra váltva a Debreceni Egyetem Látóképi kísérletében hektáronként több mint 25.000 Ft, nyugaton Vas megyében a GKI Táplánszentkereszti kísérleti állomásán közel 40.000 Ft eredménytöbbletet jelentett.

Bővebben...
 
Koppánymenti Mezőgazdasági Szövetkezet (Nagykónyi) 500-ak Klubja repce kísérlete PDF Nyomtat
2015 június 23., kedd 09:14

A Koppánymenti Mezőgazdasági Szövetkezet megközelítőleg 1900 ha-on gazdálkodik a Tolna megyei Nagykónyi térségében. A gazdaságban jellemzően őszi búzát, zabot, kukoricát és repcét termelnek. A gazdálkodást saját tulajdonú géppark szolgálja ki.
A vetésszerkezetbe jellemzően a búza, kukorica, zab és repce található meg. 2012-ben őszi búzát 700 hektáron, kukoricát 840 hektáron, zabot 60 hektáron, repcét 300 hektáron termeltek. Az 500-ak Klubja területen a műtrágyázási kísérlet repce növénnyel került beállításra. A kijelölt 2 x 5 ha-os parcellákban az elővetemény őszi búza volt.

Bővebben...
 
Aszálykárok mérséklése Genezis technológiával az 500-ak Klubjában PDF Nyomtat

Az idei év tavasza ellentmondásosan alakult. Az ország egyes részein belvíz más részein a szárazság okozott problémát. Voltak olyan térségek ahol március elejétől május elejéig nem hullott csapadék, mely a talaj nedvességtartalmának jelentős csökkenését okozta, különösen a későn elmunkált szántásokban.

Ha visszatekintünk az 500-ak Klubja működésének elmúlt 3 évére szintén jelentős szélsőségekkel találkozhatunk. Az évszázad 10-ik legszárazabb 2012-es évét egy szintén aszályos 2011 vezette be. Az éves csapadékösszeg hazánk területén 500-800 mm között szokott alakulni, 2011-ben viszont többnyire 350-600 mm csapadék hullott, ami tovább súlyosbította a 2012-es év csapadékdeficitét. Az országos csapadékösszeg a homogenizált, interpolált adatok alapján mindössze 470,4 mm volt! A 2013-as évben nem az abszolút csapadékhiány, hanem annak éven belüli egyenlőtlen eloszlása okozott problémát, míg 2014 csapadékos év volt. Az alföld keleti északkeleti részén kevesebb (Debrecen 456mm) míg a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon jóval több (Szeged 842mm, Pécs 918mm, Siófok 846mm) csapadék hullott. Összességében elmondható, hogy több más mellett a szárazság az a stressztényező, melynek mérséklése nagyobb termést, végső soron hasznot eredményez.

Bővebben...
 
Genezis tápanyag-utánpótlási technológia kukoricára PDF Nyomtat

Hazánkban a kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény. Az elmúlt 10 évben vetésterülete 1,1–1,2 millió ha között mozgott. Terméshozama erősen évjáratfüggő (csapadék, légköri aszály), ennek következtében az elmúlt 5 évben az országos termésátlag 4 és 6,5 tonna között volt. Időjárás kitettsége a tavaszi vetésű növények közül a legnagyobb. Jó agrotechnikával és szakszerű tápanyag-visszapótlással növelhető a termésmennyiség és javul a termésbiztonság. Sajnos szélsőséges évjáratokban ezt nem minden esetben sikerül öntözés nélkül elérni.

Talaj- és vízigénye

A jó mészállapotú talajokat kedveli, de a gyakorlatban savanyú talajokon is eredményesen termesztik. A meszezésre szoruló területeken általában kukorica alá meszeznek, mert a friss meszezésre igen jól, jelentős terméstöbblettel reagál. Ebben az esetben a cinkpótlásra feltétlenül figyelni kell.
Jelentős a vízigénye, és a jelenlegi, nagy termőképességű fajták esetén a legtöbb évjáratban ez korlátozza a terméslehetőségeket.

Tápanyagigénye

A kukorica tápanyagigénye termőhely függvényében, közepes szintű talajellátottságot feltételezve:
- Nitrogén: 20-28 kg hatóanyag/tonna termés
- Foszfor: 11-22 kg hatóanyag/tonna termés
- Kálium: 18-26 kg hatóanyag/tonna termés

A kukorica tehát nagy nitrogénigényű, a foszforigénye közepes, a káliumigénye magas.
A mikroelemek közül a cink hiányára érzékeny, a növény fejlődésében visszamarad, romlik a nitrogén beépülés, a leveken fehér sávozottság figyelhető meg. A cink ma terméskorlátozó tényezővé válhat, érdemes a pótlásra gondot fordítani. A közismert foszfor-cink antagonizmusból fakadóan foszfortöbblet esetén különösen meszes talajokon relatív cinkhiánnyal kell számolni, ami jelentős termésveszteséget eredményezhet.

Tápanyagfelvétele

A kukorica tápanyagfelvétele kezdetben lassú majd 5-7 leveles kortól a szár megnyúlását követően válik intenzívvé. A címerhányás időszakában a káliumfelvétel lassul, majd leáll, azonban a nitrogén- és foszforfelvétele a szemtelítődés időszakában is jelentős, intenzitásuk a virágzás idején a legnagyobb. A kukorica foszforfelvételében a 4-6 leveles állapot kritikus, ekkora a szem foszforkészlete elfogy, de a gyökérzet még fejletlen. Ezért még jó foszfor ellátottság mellett is hideg vagy száraz talajokon gyakori a foszforhiányt jelző liluló levélzet.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>