A Genezis partnerhálózat tagjai:

nitrologo bhlogo bhglogo
nalogo nklogo
line

Ki olvas minket?

Jelenleg 2 vendég olvas minket
Kukorica műtrágyázási technológiája PDF Nyomtat
2009 szeptember 08., kedd 10:02

Jelentősége

A kukorica a világon, a legnagyobb területen termesztett kultúrnövény. Fontossága ez elmúlt időszakban jelentősen megnőtt. Az élelmiszer- és takarmányipari felhasználása mellett jelentős mennyiségeket használ fel az energiaszektor és a műanyagipar.

Magyarországon az őszi búza mellett a kukorica a legmeghatározóbb kultúrnövényünk. Az utóbbi években a kukoricabogár gyors terjedése miatt csökkent bizonyos területeken vetésterülete, de így is meghaladja az 1 millió hektárt. A védekezés fontos alapfeltétele a vetésváltás, a megfelelő agrotechnika és a kiegyensúlyozott szakszerű tápanyagellátás alkalmazása.

Éghajlatigénye

A kukorica a jó terméshez a klimatikus tényezőkkel szemben igényes. Megfelelő minőségű és mennyiségű termést csak jó csapadékeloszlású, a szélsőséges hőmérsékletingadozásoktól mentes területeken produkál. Ennek ellenére a kukorica szinte mindenhol termeszthető, természetesen az adott területnek megfelelő agrotechnikával.

Hazánkban, a déli országrészben a hosszabb, északon a rövidebb tenyészidejű hibridek termesztése ajánlott. Keléséhez és a kezdeti fejlődés megindulásához átlagban 10 Cº-os, folyamatosan nyirkos magágy szükséges.

Talajigénye

Elmondható, hogy a kukorica igényli a jó víz- és hőgazdálkodású, megfelelően mély termőrétegű talajokat, azonban a szélsőségeken is termeszthető. Természetesen a kedvezőtlenebb területeken nagy jelentősége van a megfelelő hibrid és agrotechnika megválasztásának.

Tápanyagigénye

A kukoricatermesztést a legtöbb esetben, a korábbi évek tapasztalatai alapján az egyoldalú, nitrogén-centrikus kijuttatás jellemezte. A kukorica igényli a nagyobb mennyiségű nitrogént, de ennek termésnövelő hatása a többi tápelem kijuttatásával együttesen érhető el. A nitrogén-műtrágya egészét tavasszal célszerű kijuttatni. Foszforigénye a vegetáció kezdetén a legmagasabb, a kukoricaszem közel 80%-át fitin alkotja. A kukorica köztudottan káliumigényes növény, hiszen a kálium növeli a szárazsággal szembeni ellenállóságot és mérsékelheti a gombás és baktériumos betegségek kártételét. Káliumigényét a fajta intenzitása is nagymértékben meghatározza.

A makroelemek mellett a kukorica számára fontos a magnézium, valamint a mikroelemek közül a cink és a bór. Különösen a cink hiánya esetén klorózis léphet fel.

A hatóanyagok mennyiségét a talaj tápanyagtartalma, az elővetemény, a megcélzott termésszint, a fajta és az évjárat figyelembevételével lehet megállapítani.

 

Tápanyagigény (kg/9 t termés + melléktermés)

Nitrogén (N)

198

Foszfor (P2O5)

90

Kálium (K2O)

180

Kalcium (CaO)

70

Magnézium (MgO)

60

 

Őszi alaptrágya

Közepesnél gyengébb talajállapot esetén

Közepes talajállapot esetén

Közepesnél jobb talajállapot esetén

Genezis NPK 6:26:30
vagy
Genezis NPK 8:20:30 + 2 S

Genezis NPK 8:12:25 + 6 S
vagy
Genezis NPK 8:21:21 + 4 S
vagy
Genezis NPK 5:14:28 + 11 S

Genezis NPK 5:10:30 + 3 S
vagy
Genezis NPK 6:12:24 + 4 S
vagy
Genezis PK 10:28

300-500 kg/ha

300-450 kg/ha

250-350 kg/ha

Tavasz

vetéskor

startertrágya

tavaszi alapmunkákkal

vetéskor

startertrágya

tavaszi alapmunkákkal

vetéskor

startertrágya

tavaszi alapmunkákkal

Genezis NP 22:11 + 15 S
vagy
Genezis NP 20:20 + 12 S

Genezis Pétisó
vagy
Genezis Ammóniumnitrát

Genezis NP 22:11 + 15 S
vagy
Genezis NP 20:20 + 12 S

Genezis Pétisó
vagy
Genezis Ammóniumnitrát

Genezis NP 22:11 + 15 S
vagy
Genezis NP 20:20 + 12 S

Genezis Pétisó
vagy
Genezis Ammóniumnitrát

100-150 kg/ha

250-350 kg/ha

100-150 kg/ha

200-300 kg/ha

100-150 kg/ha

150-250 kg/ha

Lombtrágya: Mikromix A - kukorica 3-4 l/ha kijuttatása a tenyészidőszak folyamán 2-3-szor

Mikromix A - Zn, Mikromix A - Mn

Növényvédőszerekkel keverhető!

A kukorica termésmennyisége a szántóföldi termőhelyek függvényében 6-14 tonna/hektár között alakul.

A tápanyagellátása során figyelmet kell fordítanunk, a megfelelő összetételű műtrágyák használatára és azok kijuttatásának idejére. A komplex műtrágyákat lehetőség szerint ősszel, a szántás, vagy mélyművelés előtt célszerű kijuttatni.

Tavasszal, a nitrogén szükséges mennyiségét többféle osztásban lehet kijuttatni. A Genezis Karbamidot a vetőágy előkészítése előtt kell a talajba dolgozni ügyelve arra, hogy a kiszórás és a vetés között legalább 7-10 nap teljen el. A Genezis Pétisó és a Genezis Ammóniumnitrát teljes mennyiségét szintén ki lehet szórni a vetést megelőzően, azonban ha van rá megfelelő gép és idő, célszerű megosztva a tavasz folyamát esetleg két alkalommal, sorközműveléssel egybekötve kijuttatni.

Természetesen a vetéssel egy menetben a komplex műtrágyákat a mag mellé lehet tenni, ez a technológia az elmúlt időszakban egyre gyakoribb, hiszen a területen kevesebb taposás és gépköltség merül fel.

A javasolt összetételek és mennyiségek pontos meghatározása csak talajvizsgálati eredményekre alapozott szaktanács alapján lehetséges.