Tavaszi NPK és fejtrágyázás Genezis technológiával

2018. január 31., szerda

A február a legtöbb gazdaságban a tavaszra történő felkészülés jegyében telik. Az első feladatok közt jelentkezik – különösen, ha gyorsan melegedik az idő – az őszi kalászosok és a repce tavaszi fejtrágyázása. Az őszi búza bokrosodása fagypont feletti hőmérsékleten tovább folytatódik, ezért gyakran láthatunk februárban sárguló növényeket, ami általában nitrogénéhségre utal. Az ősszel kijuttatott 30-40 kg/ha nitrogén hatóanyagot egy október eleji vetés már rég elhasználta, ezért szükséges pótlása. A repce tőlevélrózsájának tél végi regenerálódásához szintén jelentős mennyiségű nitrogénre van szükség. Átlagos csapadékviszonyok mellett hatékony és egyben környezetkímélő választás a 39% összes hatóanyagot tartalmazó Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO). A Pétisóval tonnánként 228 kg talajjavító anyag kerül a talajba, azaz használatával gyakorlatilag nem savanyítjuk termőföldünket. Oldódási sebessége szinte azonos az ammónium-nitrátéval, ami februárban szerényebb nedvességviszonyok mellett is biztos nitrogénellátást jelent növényeinknek. Száraz tavaszokon megoldást jelenthet az UAN oldatok (pl: Nitrosol) használata, azonban kijuttatását talajsavanyító hatása miatt nem ajánljuk.

A nitrogénnel párhuzamosan egy másik elem pótlására is gondot kell fordítani, ez a kén. A búza a nitrogénhiányhoz hasonlóan már kora tavasszal sárguló levéllel reagál a kén hiányára. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két hiánytünetet. A nitrogénhiányt az idősebb levelek csúcs felőli sárgulása jelzi, a kén hiánya estén minden levél halvány sárga elszíneződést mutat. A kénigényes repce fejlődése és később a zsírsavak képződése már látens kénhiány esetén is zavart szenved, melynek termésdepresszió és a bonifikáció során alacsonyabb olajtartalom a következménye. Őszi búzában hektáronként 20-40 kg-ot, repcében ennek akár a dupláját is pótolni kell, amire kiváló választás a Genezis NS 21:24. Az NS műtrágyánk kiváló vízoldékonysággal rendelkezik, mely gyors és hatékony megoldást jelent a kénpótlásra.

Tavaszi vetésű kultúráinkban a nitrogénpótlást megelőzi a foszfor és a kálium együttes kijuttatása, amennyiben arra ősszel még nem került sor. Ne mondjunk le a kiszórásukról, mert ezzel alapozhatjuk meg a biztonságosan nagy terméseket! Hazánkban a szántóterületre kijuttatott PK hatóanyag mennyisége még együttesen sem éri el a hektáronkénti 40 kg-ot (1. ábra)! Összehasonlításképpen (a szerves trágya használatot is figyelembe véve – ami hazánkban még mindig minimális) napraforgóban és a kukoricában Németország és Franciaország közel a háromszorosát juttatja ki a hazai felhasználáshoz képest. (2. és 3. ábra).

A kukorica és a napraforgó tavaszi NPK alaptrágyázására legkésőbb március elején kerüljön sor. A kijuttatott káliumtúlsúlyos Genezis NPK alaptrágyák foszfor- és káliumkészlete a kiváló minőségű vízoldható alapanyagoknak köszönhetően gyorsan felvehetővé válik, így tavasszal kijuttatva is időben hasznosulnak. A korai fejlődés foszforigényét NP starter, vagy mikrogranulált NP starter műtrágyával tudjuk kielégíteni (Genezis NP 15:25 + 11 S + 0,1 B + 0,02 Fe + 0,02 Cu 100-200 kg/ha; Genezis Gold NP starter mikogranulátum, NP 10:48 + 1Zn+0,1B+0,3Fe15-25 kg/ha). Tavaszi kijuttatás folyamán fontos a gyors oldódás. A Kompaktált Genezis NPK műtrágyák porózus szerkezettel és nagy fajlagos felülettel rendelkeznek, így könnyebben oldódnak, előbb válnak felvehetővé a növények számára még szárazabb tavaszokon is. További előnyt jelent, hogy nitrogén- és a káliumtartalmuk közel 100%-a, foszforkészletük minimum 95%-a vízoldható formában kerül a termékbe. Ezen felül összetételtől függően tartalmaznak ként, kalciumot, magnéziumot, prémium termékeink pedig mikroelem hatóanyagokat is.

Akárcsak a foszfor és a kálium esetében, szántóterületeinken nitrogénből is keveset, mindössze 68 kg hatóanyagot juttatunk ki hektáronként (AKII, 2017). Itthon a napraforgóban jellemző a visszafogott nitrogéntrágyázás, pedig 80-90 kg/ha hatóanyag kijuttatása a legtöbb talajon indokolt lehet megfelelő PK ellátás mellett. A kukorica hozama is hatékonyan növelhető nitrogéntrágyázással, ennek ellenére átlagosan 30%-al kevesebb hatóanyag kerül ki, mint Németországban vagy Franciaországban. A nitrogént napraforgó alá általában egy alkalommal alaptrágyaként juttatják ki, azonban a jobb hasznosulás érdekében érdemes laza talajokon megosztani, ha a mennyisége meghaladja a 80 kg/ha-t. Kukoricában ma már nem kérdés az osztott nitrogéntrágyázás, sőt több gazdaságban (nyugat-európai mintára) már nem 2, hanem 3 részletben kerül kijuttatásra a nitrogén, amennyiben N hatóanyag dózisa eléri a 170-190 kg/ha-t. Tavaszi nitrogénpótlásra a legjobb választás a Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) használata. Ezzel növényeink nitrogénigényének biztosítása mellett, kalcium és magnézium szükségletének kielégítéséről is gondoskodhatunk.

Ha egészséges és kiemelkedő terméshozamú növényt akar termeszteni, juttasson ki tavasszal megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot Genezis termékek formájában!

NPK hatóanyag felhasználás alakulása hazai szántóterülteken 2016-ban (kg/ha)(Forrás AKII, 2017)

Foszfor hatóanyag felhasználás alakulása kukoricában (2014-2016)

Kálium hatóanyag felhasználás alakulása kukoricában (2014-2016)