Pétisó értéktöbblete, fenntartható használhatósága

2016. April 20., Wednesday

A Pétisó szilárd halmazállapotú, piacvezető mészammonsalétrom-típusú (MAS) műtrágya, amely abban különbözik más készítményektől, hogy mész (CaCO3) helyett finomra őrölt dolomitot kevernek a termékbe, ami a kalcium-karbonát (CaCO3) és magnézium-karbonát (MgCO3) kettős sója.

A CaCO3 és a MgCO3 vízben nem oldódik, de különböző savak (szénsav, talajsavak, gyökérsavak és salétromsav) hatására vízoldható vegyületté és így a növények számára felvehetővé válik. Hogy ez a folyamat könnyebben lejátszódjon, a dolomitot finomra őrölt formában keverik be a műtrágyába. A dolomitpor átlagos szemcsemérete 20-40 nanométer között van.

Dolomittartalma miatt különösen savanyú talajokon hatékony, kalcium- és magnéziumtartalma révén javítja a talaj szerkezetét, különösen magnéziumigényes növényi kultúrák – burgonya, cukorrépa, évelő pillangósok, kukorica, repce, zab, kertészeti és gyógynövények – műtrágyázására ajánlott!

A talajsavanyodás a legkiterjedtebb degradációs folyamat hazánkban. Magyarországon a javításra szoruló mezőgazdasági terület mintegy 2,8 millió hektár, ezen belül a talajsavanyúság kb. 2,2 millió hektárt érint. Magyarországon a talajok közel 70%-át fenyegeti a talajsavanyodás. Talajaink 43%-a gyengén savanyú, 13%-a erősen savanyú, és ez a részarány folyamatos növekedést mutat. (1. ábra) Nagyobb részben a Dunántúl nyugati és déli felében, az Északi-középhegységben, a Tisza és vízrendszeréhez tartozó folyók és a Rába stb. alluviális területein fordulnak elő. Egy talajt akkor nevezünk savanyúnak, ha a kémhatása 6.8 pH alatt van. A savanyúság kialakulásának számos oka lehet: az éghajlati tényezők talajképző kőzet a táj domborzati és hidrológiai viszonyai, biológiai hatások és nem utolsó sorban antropogén hatások. Az ember ipari szennyezéssel, a terménnyel kivont kalciummal, és különösképp a rosszul ésszerűtlen műtrágyázással savanyítja el a talajokat.

Bár nagyadagú műtrágyázás nélkül magas termések nem érhetők el, mégis a legtöbb műtrágya közvetlen vagy közvetett módon talajt savanyító hatású. Ezek közül is a nitrogénműtrágyák savanyítanak a legintenzívebben. A műtrágyák savanyító hatásának ellensúlyozására dolgozták ki az ún. mészindex számot, amely megmutatja, hogy mennyi kalcium-karbonáttal lehet a kérdéses műtrágya savanyító hatását közömbösíteni. Minél kisebb a mészindex, annál kevésbé savanyítja a talajt. Néhány nitrogénműtrágya mészindexe, mely segít a megfelelő készítmény kiválasztásában: CaCO3 kg/ha-ban (Ammónium-szulfát -100, Ammóniumnitrát -60, Karbamid -80, Pétisó -10 !

A Pétisóban található dolomit hatására nő a talaj kalcium-koncentrációja és pH-értéke, tehát semlegesítő hatású. A Pétisóval fenntartható nitrogénműtrágyázást lehet megvalósítani. Előnyös, hogy a dolomit (mint a műtrágya alkotóeleme helyileg is a keletkező sav közvetlen közelében van, illetve finom szemcsemérete gyors reakciót tesz lehetővé. Ennek eredményeképpen javul a talaj szerkezete, nő a nitrogén- és foszforszolgáltató képessége és mikroelem-készlete és a talajélet élénkül. Ezáltal nagyobb termésmennyiséget és jobb termésminőséget érhetünk el. Savas talajon 100 kg Pétisóval jobb hatás érhető el, mint 100 kg ammónium-nitráttal, annak ellenére, hogy az utóbbi 7 kg-mal több nitrogént tartalmaz!
(2. ábra)

A Pétisó nitrogénjében azonos arányban van jelen a lassabban ható ammónium-nitrogén és a gyors hatást biztosító nitrát-nitrogén, ezért alap- és fejtrágyaként minden talajtípusra és növényi kultúrára egyaránt alkalmazható

Granulált és prillezett formában is kijuttatva alaptrágyaként, valamint fej- és kiegészítő trágyaként jól alkalmazható a Pétisó. Minden talajtípusra és növényi kultúrára ajánlott a használata. Országos szántóföldi kísérleteinkben (500-ak klubja) évek óta kizárólag Pétisót használunk remek eredményekkel.

1. ábra:

1abra

2. ábra:

2abra