Fejtrágyázás Genezis technológiával

2019. február 26., kedd

A február a legtöbb gazdaságban a tavaszra történő felkészülés jegyében telik. Az első feladatok közt jelentkezik – különösen, ha gyorsan melegedik az idő – az őszi kalászosok és a repce tavaszi fejtrágyázása. Az őszi búza bokrosodása fagypont feletti hőmérsékleten tovább folytatódik, ezért gyakran láthatunk februárban sárguló növényeket, ami általában nitrogénéhségre utal. Az ősszel kijuttatott 30-40 kg/ha nitrogén hatóanyagot egy október eleji vetés már rég elhasználta, ezért szükséges pótlása. A repce tőlevélrózsájának tél végi regenerálódásához szintén jelentős mennyiségű nitrogénre van szükség. Átlagos csapadékviszonyok mellett hatékony és egyben környezetkímélő választás a 39% összes hatóanyagot tartalmazó Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO). A Pétisóval tonnánként 228 kg talajjavító anyag kerül a talajba, azaz használatával gyakorlatilag nem savanyítjuk termőföldünket. Oldódási sebessége szinte azonos (1. ábra) az ammónium-nitrátéval, ami februárban szerényebb nedvességviszonyok mellett is biztos nitrogénellátást jelent növényeinknek.

Szilárd nitrogén műtrágyák vízfelvételi sebessége

Száraz tavaszokon megoldást jelenthet az UAN oldatok (pl: Nitrosol) használata, azonban kijuttatását talajsavanyító hatása miatt csak semleges, vagy meszes talajokon ajánljuk.
Az elmúlt három tavasz március – áprilisi  időszaka meglehetősen csapadékszegény volt, ezért a második fejtrágya esetén különösen indokolt lehet a folyékony nitrogén formák (Nitrosol és Nitrospeed) használata.

A nitrogénnel párhuzamosan egy másik elem pótlására is gondot kell fordítani, ez a kén. A búza a nitrogénhiányhoz hasonlóan már kora tavasszal sárguló levéllel reagál a kén hiányára. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két hiánytünetet. A nitrogénhiányt az idősebb levelek csúcs felőli sárgulása jelzi, a kén hiánya estén minden levél halvány sárga elszíneződést mutat.

Kén és nitrogén hiánytünetek őszi búzában

A kénigényes repce fejlődése és később a zsírsavak képződése már látens kénhiány esetén is zavart szenved, melynek termésdepresszió és a bonifikáció során alacsonyabb olajtartalom a következménye. Őszi búzában hektáronként 20-40 kg-ot, repcében ennek akár a dupláját is pótolni kell, amire kiváló választás a Genezis NS 21:24. Az NS műtrágyánk kiváló vízoldékonysággal rendelkezik, mely gyors és hatékony megoldást jelent a kénpótlásra.

Növényfaj

 Kivont kén, kg/ha

 Napraforgó

 25-40

 Őszi káposztarepce

 40-60

 Takarmány kukorica

 20-30

 Csemege kukorica

 40-50

 Búza

 25-35

különböző növényfajok által a talajból kivont kén

A nitrogén és a kén mellett az őszi szárazság miatt meglehetősen gyenge fejlettségű gabona és repce állományokban foszfor hiánytünetekkel is találkozhatunk. Ennek felismerése őszi búzában általában viszonylag egyszerű feladat.

Foszforhiány őszi búzában

Repcében már nem ennyire egyszerű a történet, ugyanis a nitrogén hiány bordós - lilás elszíneződést mutat a növény levelein. Akárcsak a gabonáknál itt is árulkodó lehet az idősebb levelek sárgulása, elhalása, hiszen a nitrogént a növény az idősebb levelekből a fiatalabb levelekbe transzponálja. Az alább képen jól látható a két hiánytünet közötti markáns különbség. A jobb oldali képen látható foszfor hiány mindig a levél erek között foltokban jelenik meg és általában különböző mértékben, de a növény minden levelén megfigyelhető.

Nitrogén- és foszforhiány tünetek repcén

A foszfor mellett a kora tavaszi gyökér képződésben kulcs szerepe lehet a bórnak is, ezért kalászosokban és repcében a foszfor hiány kelezésére és az intenzív növekedés beindítására GENEZIS-PÉTISOL Foszfor+Bór (N:8%, P2O5:20%+1% B) termék kijuttatását javasoljuk 5 – 10 l/ha dózisban