Az őszi búza költséghatékony NPK trágyázása

2017. augusztus 23., szerda

Az őszi búza költséghatékony NPK trágyázása

Az őszi búza Európa legjelentősebb gabonanövénye, mindennapi kenyerünk forrása. Vetésterülete hazánkban meghaladja az 1 millió hektárt, termésátlaga 2016-ban 5,38 t/ha volt, ami országos rekord. Még néhány éve a nagy kukoricatermesztő gazdaságokban mint váltónövény tekintettek a búzára, amire a kukorica „monokultúra” (maximum 3 évig termeszthető ugyanazon terülten) megtörése miatt volt szükség. Ma már a búzával is elérhető a 8-10 t/ha termésszint, ami a búzát mára egyértelműen jövedelmező növénnyé tette. Ha körbetekintünk az Európai Unió országaiban akkor látható, hogy termésátlagaik Lengyelország kivételével meghaladják a hazai hozamszintet. Németországban az elmúlt 3 szezon átlagán több mint 3, Franciaországban - ahol Magyarországhoz hasonlóan szélsőséges tápanyagban szegényebb talajokon is termelnek búzát - közel 2 tonnával volt nagyobb a termésátlag mint hazánkban.

  1. ábra: Hazánk és más európai országok termésátlaga (t/ha) 2015-2017 (forrás: FE 2017.)

A nagyobb termésátlagok eléréséhez több műtrágya kijuttatására van szükség. Magyarországon az összes nitrogén (műtrágya + szervestrágya) felhasználás búzában alig éri el a 120 kg/ha mennyiséget, ezzel szemben Franciaországban és Németországban több mint 62 és 74%-al az Egyesült Királyságban több mint 110 kg-al több nitrogént juttatnak ki (2. ábra). A foszfor és a kálium tekintetében sem jobb a helyzet. A németek és a franciák hozzánk képest foszforból nagyjából másfélszeresét, káliumból pedig több mint a dupláját juttatják ki a búza alá.

 

  1. ábra: hazánk és más európai országok NPK felhasználása őszi búzában (kg/ha) 2015-2017 (forrás FE 2017.)

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy hazai viszonyok között a búza még mindig alultrágyázott növény (3. ábra)! Országos átlagban 142 kg NPK hatóanyagot szórunk ki műtrágyával, ami döntően nitrogén. Ezzel szemben a búza átlagosan 336 kg/ha NPK hatóanyagot használ fel 6 t/ha szemtermés előállításához. A nagyobb búzatermesztők akik intenzíven gazdálkodnak hozzávetőlegesen 250 kg/ha NPK hatóanyagot juttatnak ki, ami több mint 100 kg/ha-al haladja meg az országos átlagot. Van hova tovább lépnünk!

Talajaink foszfor és kálium mérlege azt mutatja, hogy 1991 óta folyamatosan kevesebb PK-t juttattunk ki, mint amennyit elviszünk a talajról. Így a talajaink felvehető PK- tartalmában bekövetkezett hiány, már a 2000-es évek közepén is 500 kg/ha körül alakult a 80-as évek derekához képest (1-2 táblázat)!

  1. ábra: NPK hatóanyag felhasználás alakulása őszi búzában (kg/ha)

 

1. táblázat talajaink foszfor és kálium mérlegének alakulása hazánkban

Időszak

P-mérleg

K-mérleg

1985

+46

+41

1986-1990

+24

+14

1991-1995

-13

-28

1995-2000

-16

-40

2001-2015

-15

-38

2. táblázat: talajaink kumulált foszfor és káliumhiánya 1990-es évektől 2006-ig

 

P-hiány

K-hiány

[ppm]

40

71

[kg/ha]

200

350

Hogyan trágyázzuk okszerűen a búzát?

Az búza jellemzően őszi vetésű gabonanövényünk, amely csak jól megtervezett, szakszerű tápanyag-visszapótlással termeszthető eredményesen. Az egyenletes magágy mellett az egyenletes tápanyagellátás is nagyon fontos. A búza esetében egy elem se kerülhető meg, mivel a növény a makro- (N, P, K, Ca, Mg, S) és mikro- (Cu, Mn, Zn) tápelemekre egyaránt igényes.

A szakirodalom szerint1 tonna búzaszem + melléktermék előállításához a következő tápelem-mennyiségekre van szüksége:

  • Nitrogén: 25-29 kg/t
  • Foszfor: 12-15 kg/t
  • Kálium: 18-22 kg/t
  • Kalcium (CaO): 6 kg/t
  • Magnézium (MgO): 2 kg/t
  • Kén (S): 2 kg/t
  • Mikroelemek
  • Bór (B): 8 g/t
  • Réz (Cu): 12 g/t
  • Vas (Fe): 190 g/t
  • Mangán (Mn):115 g/t
  • Cink (Zn): 56 g/t
  • Molibdén (Mo): 0,4 g/t

Napjainkban talajaink makro- és mikroelem készlete egyaránt csökken. A növekvő terméshozamok következtében a foszfor és a kálium mellett a talajok réz, mangán vaskészlete is csökken. A növényi tápelemek pótlására megoldást jelenthetnek a szervestrágyák, de ezek elsősorban a talaj fizikai és biológiai tulajdonságát javítják. A megoldást ma egyértelműen az NPK műtrágyák használata jelenti, ahol szükséges ott mikroelem kiegészítéssel.

Az őszi indulásban a Genezis Technológia első lépése az alaptrágyázás. A megfelelő őszi nitrogén- foszfor- és káliumellátás biztosítása érdekében célszerű foszfortúlsúlyos (N:P:K 1:2:1 gyenge káliumellátottság esetén: 0,8-1:2:2) komplex műtrágyák közül azokat választani, melyekben a foszfor vízoldható formában van jelen. Ez különlegesen fontos, azért, mert a foszfor és kálium a gyökér minőségét, a nitrogén a gyökér mennyiségét fogja meghatározni. Az 500-ak Klubja kísérleteinkben szinte mindenhol használtunk foszfor és több mint ¾ részükben kálium és kénhatóanyag tartalmú kompaktált NPK műtrágyát, melyek közül a legtöbb esetben a Genezis NPK 10-20-10 + 5% CaO, 4% MgO, 7% S összetételt ajánlottuk. A választás nem volt véltetlen, hiszen a búza foszforigényes növény, ezen felül kihasználtuk a „friss PK hatást”, ami a gyorsan oldódó, könnyen felvehető foszfor és kálium hatóanyagoknak köszönhetően nagyobb hozamok érhetők el, valamint a hajtásszám, a kalászszám, a kalászkaszám és a szemszám növekedésére is számíthatunk. A gyengébb kálium ellátottságú talajokon a nagyobb káliumtartalmú összetételek használata javasolt (Genezis NPK 8-21-21 + 2% CaO, 2% MgO, 4% S, valamint PrémiumGenezis NPK 8-24-24+ 3% S, 0,05% B, 0,1% Mn, 0,02% Zn, 0,05%). Középkötött kötött, foszforban szegény káliummal legalább közepesen vagy jól ellátatott talajokon gazdaságos választás a Genezis NP 15:25 + 11% S, 0,1% B, 0,02% Fe, 0,02% Cu összetételű komplexeinket, melynek kéntartalma jól igazodik a búza őszi kénigényéhez (3.táblázat). Az ajánlott Genezis NPK készítmények mind kompaktált technológiával készülnek és kiváló vízoldékonysággal rendelkeznek (95 %-ban vízoldható foszfor-, 100%-ban vízoldható nitrogén- és káliumtartalom!). Minden szemcséjük azonos összetételű, a kijuttatás során a hatóanyageloszlás jóval egyenletes, nem úgy mint a fizikai kevert műtrágyák esetében. A búza gyors kezdeti fejlődési erélyét és jobb gyökeresedését a vetéssel egy menetben, vetőgépre szerelt adapterrel kijuttatott startertrágyákkal érdemes megalapozni (Genezis NP Gold Starter 10-48 + 1% Zn, 0,3% Fe, 0,1% B).

A búza sikeres indulásához legalább 30-50 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatására van szükség. Amennyiben ezt nem tudjuk komplex NPK-val biztosítani, ajánlott a már a klasszikusnak számító GenezisPétisó 39% (27% N + 7% CaO, 5% MgO) vetés előtti kiszórása, ami 228 kg/t dolomittartalmával egyúttal a búza kalcium- és magnéziumigényének kielégítését is szolgálja.

3. táblázat: a Genezis Partnerhálózat által javasolt készítmények

Fontos szempont, hogy a búza kellően megerősödve menjen a télbe, különösen, ha februárig hosszabb-rövidebb melegebb illetve fagyos periódusok váltják egymást. Ilyenkor kiemelt szerephez jut a megelőzés! A télállóság fokozására, különösen az időben elvetett búzákban fordítsunk gondot a mangán (Mikromix-A mangán, 5% kelatizált Mn; 3-4 l/ha) és más mikorelemek (Mikromix-A kalászos kelatizált 0,4% B, 2% Cu, 0,5% Fe, 0,3% Zn, 0,2% Mn; 4-5 l/ha) kijuttatására, különösen akkor, ha korábban a búzában vagy más kultúrákban hiánytünetekkel szembesültünk.

Annak, hogy a magyarországi gazdák által megtermelt termények termésátlaga alacsonyabb a nyugati átlagnál, egyetlen oka, hogy kevesebb műtrágyát juttatnak ki.
5-6 tonna/hektár búza betakarítás helyett 8-9 tonna/hektár, megfelelő időjárási viszonyok között akár 10 tonna/hektár termésátlag is elérhető, ahogy azt Magyarországon sok termelő el is éri.
Termeléskor a gazdának minden alapköltsége fenn áll ahhoz, hogy termelni tudjon (talaj művelés, gyomirtás, műtrágyázás, vetőmag, vetés, betakarítás ...stb). Amennyiben a megfelelő mennyiségű műtrágyát juttatnák ki (jelenleg Magyarországon átlagosan a nyugat-európai mennyiség felét juttatják ki), ezzel növelve a termésmennyiséget, akkor az egy tonna termésre jutó alapköltség aránya sokkal kisebb lenne. Azaz a befektetett többletköltség többlet bevételt, így többlet profitot eredményez!

A fentiek alapján a 9 tonna/hektár búza termésmennyiség eléréséhez javasolt nitrogén hatóanyag mennyiség 243 kg/hektár, Pétisó formájában 3 részletben kijuttatva.

Eredményes búzatermesztés 500-ak Klubja partnerünknél

Az 500-ak Klubja kísérletekben betakarításra kerültek az őszi búzák. A Nyilas-Farm Kft Szatmárcseke térségében gazdálkodik. A talaj erősen savanyú kötött a búza szempontjából igen gyenge foszfor és közepes kálium ellátottságú, agyagtalaj. Ne feledjük, hogy a búza foszorigényes növény, ezen felül a talaj alacsony 28 ppm Al oldható foszfortartalma egyértelműen indokolta a foszfortúlsúlyos Genezis NPK 10-20-10 komplex használatát. A Genezis-Üzemi technológia között a nagyobb nitrogen és foszfor adag mellett a levéltrágyázásban volt különbség, mi cinkre és a komplex mikroelempótlásra fókuszáltunk. Az eredmény nem maradt el! A búza közel 0,9 t/ha-al nagyobb terméssel hálálta meg a gondoskodást! A Genezis parcellára kiszórt többlet műtrágya költsége 20.500 Ft volt, ami idei eladási árakkal számítva hektáronként 12.500 Ft eredménytöbbletet jelentett. A súlyos tavaszi aszály ellenére a 3 ha-os Genezis parcellára kiszór közel 100 kg/ha többlet hatóanyagnak és a jó levéltrágya választásnak köszönhetően az eredménytöbblet meghaladta a 37 ezer forintot!

Válassza a 2017-2018-as szezonban is a Genezis Technológiát!